Hatalmas a munkaerőhiány: havi 350 ezret is kereshet egy csontozó Magyarországon

600 ezer forintos belépési bónusz, háromhavonta 200 ezer forint jelenléti prémium és gyakorlott munkavállaló esetén akár nettó 350 ezer forintos fizetés – egyebek közt ilyen feltételekkel keresnek dolgozókat a KOMETA 99 Zrt. kaposvári üzemébe, csontozói munkakörbe. Nem a KOMETA az egyetlen Magyarországon működő húsipari cég, amely intenzíven keresi új munkatársait: a legnagyobb munkakereső honlapokon egymást érik a húsipari hirdetések, a legtöbbnél kifejezetten kiemelik, hogy azonnali kezdéssel várják a munkavállalókat. A cégeknek vélhetően nincs könnyű dolguk, a magyar ajánlatok mellett ugyanis ott vannak a beosztástól és országtól függően havi 1800-3000 eurót (vagyis 660 ezer-1 millió forintot) kínáló holland, német és osztrák álláshirdetések is.

A KOMETA 99 Zrt. a fizetéseket firtató kérdésünkre közölte: a náluk elérhető jövedelmek iparági szinten a magasabbak közé tartoznak, emiatt már külföldről is térnek vissza dolgozók hozzájuk. Ehhez az is kellett, hogy 2020-ban kétszer emeltek bért, így próbaidő után a szakképzetlen dolgozók órabére nem lehet kevesebb 1300 forintnál (a próbaidő alatt 1180 forint), ami juttatások nélkül havonta 210-260 ezer forintos bruttó jövedelmet jelent. A szakképzettséget igénylő, hentes munkakörökben pedig az elérhető havi bruttó bér 265-440 ezer forint között mozog gyakorlattól függően. Ezeket egészítik ki különböző pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokkal: teljesítményfüggő havi prémiumot, belépési, jelenléti és toborzási prémiumot, valamint két részletben kifizetett 13. havi bért vezettek be. Ráadásul, aki biciklivel, gyalog vagy futva érkezik munkába, annak további napi 300 forintot fizetnek. A cég emellett meleg ebédet és reggelit is kínál, a húsvéti- és karácsonyi ajándékok mellett pedig a dolgozók az új termékekből is kóstolót kapnak.

A KOMETA 99 Zrt. szerint a munkaerőhiány legélesebben a szakképzett munkaerőnél jelentkezik, tapasztalataik alapján nem csak a húsipari szakmákban: villanyszerelőből, lakatosból és gépészből sincs elég. 

Emellett a szakképzetlen munkaerőben (betanított munkások) folyamatosan hiány keletkezik, elsősorban a magas fluktuáció miatt

 – írták kérdésünkre, hozzátéve: a rendeléseket teljesíteni tudják, de a későbbi zavartalan ellátás miatt új dolgozókat is várnak.

Kemény, fizikai munka, hatalmas vándorlás

Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke szerint sem a húsipar, sem a munkavállalók nincsenek jó helyzetben, az utóbbi években tapasztalható béremelkedés ellenére sem. A hozzá érkező hírek szerint már vannak olyan üzemek, ahol a munkaerő- és alapanyaghiány miatt nem tudják teljesíteni a megrendeléseket.

„A húsipar nehéz üzem: a kemény fizikai munka mellett a zordabb körülményeket is el kell viselni, az üzemeket legfeljebb 10 fokra hűtik, cirkuláló hideg levegőben kell dolgozni. Még ezeket a körülményeket is lehetne kompenzálni megfelelő fizetéssel, egyelőre azonban még nem tartunk itt.”

A HDSZ elnöke is hatalmas fluktuációról beszél, rengetegen jelentkeznek, de még többen fordítanak hátat a kemény fizikai munkának. Sokan nemhogy a próbaidőt, de az első hónapot sem töltik ki, a friss munkaerő ilyen mértékű hullámzása új jelenség az ágazatban. Golhovics Gábor szerint a munkaerőhiány mögött több okot kell keresni: a munkakeresők elvárásai jelentősen nőttek, a régi, bevált dolgozókat pedig még mindig nem jutalmazzák megfelelően. Problémának tartja, hogy a munkaadók érdemben nem licitálnak egymásra a megbízható kollégákért, ha mégis, a fizikai távolság nehezíti meg a posztok betöltését.

Hiába adnak például Szegeden 50-60 ezer forinttal jobb fizetést, mint Gyulán, ha ennyivel többe kerül az albérlet. Alapvetően gond, hogy az emberek nem szívesen költöznek, ezt nehezíti, hogy ha egy nyugat-magyarországi mozdul, már megfordul a fejében Ausztria, ha pedig egy kelet-magyarországi elindul, miért álljon meg két megyével arrébb, ha Németországba is mehet?

A HDSZ elnöke arról is beszélt, hogy jelenleg a munkaadóknak sincsen nagy mozgásterük a bérfejlesztésre. Az alapanyag – Magyarországon jellemzően a sertés – hol kevés, hol drága: a rezsicsökkentés a vállalkozásokat nem érinti, az energiaárak többszörösükre nőttek, ez pedig nem csak az üzemek működését befolyásolja, hanem a műtrágya és a takarmány megugró költségeivel például a sertéshús árát is felveri. Mindezek ellenére ki kell tudniuk gazdálkodni a megugró infláció és a nagymértékű minimálbér-emelés következtében fellépő bérigényeket.

Havi 300 ezerért már hazajönne

Zoltán egy éve dolgozik Stájerország egyik töltőüzemében, előtte Németországban próbálta ki magát villanyszerelőként. „Onnan csak 6-10 hetente tudtam hazajárni, innen minden hétvégén, mert összesen 3 óra az út autóval. A felelősségem is kisebb, mint a villanyszerelésnél” – mondta az rtl.hu-nak.

Magyarországon is szerzett húsipari tapasztalatokat, de ezek nem győzték meg arról, hogy érdemes lenne maradnia. „A nyolcórás munkanapból gyakran lett 10-12 órás, a túlórákat pedig fél évvel később fizették ki” – mesélte Zoltán. Az osztrák rendszert korrektebbnek és emberségesebbnek tartja: a munkaidőt hetente számolják, így van, hogy a 40 órából csak 38 jön össze, máskor szezonfüggően – például az év végi ünnepi időszak előtt – akár heti tíz túlóra is összegyűlik. „Tény, hogy a túlórákat nem szeretik kifizetni, mert a pluszmunkáért 150 százalékot kell adni, ezért ha összegyűlik 40 túlóra, lecsúsztatjuk és kapunk egy hét szabadságot.” 

Arra a kérdésre, hogy milyen nettó bérért gondolkodna el a hazatérésen, azt mondta: nettó 300 ezer forintos alapbér és a munkaidő tisztességes betartása már vonzó lenne még úgy is, hogy jelenlegi munkahelyén 13. és 14. havi fizetést is kap. 

Még ezek nélkül is hazamennék, ha valóban tisztességesen kezelnék és fizetnék a túlórákat, és versenyképes lenne az alapbér.

 

Nyitókép: Kathi Zoltán ügyvezető és Kathi László tulajdonos a hűtőben. A debreceni Kathi család 1989-ben 40 örökölt birkával kezdett vállalkozásba. – Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor