6:29
Fókusz
2024. április 28. 9:03
Hogyan mérik az emberek boldogságát a himalájai Bhutánban a boldogságügynökök? Bár hihetetlennek hangzik, ilyen foglalkozás is létezik. A Boldogság Központ munkatársainak az a feladatuk, hogy kikérdezzék az embereket, nem is akárhogy. A boldogságkérdőíven 148 kérdés szerepel, így az ügynökök hosszú órákig beszélnek egyetlen emberrel. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezők a bhutáni bruttó nemzeti boldogság filozófiájáról készítettek dokumentumfilmet. Most mi is megmutatjuk, hogy milyen az ottani emberek életszemlélete, hogy miért és mitől boldogok, és mi a boldogság forrása a nyugati világban a felmérések szerint.
Bhután híres a csodálatos természeti adottságairól, és jó ideje arról is, hogy a helyieknek a bruttó nemzeti össztermék helyett a bruttó nemzeti boldogság gyarapítása a célja – hiszen mit ér a pénz és a felhalmozás, ha az ember boldogtalan?
A boldogságnak is van ügynöke
A boldogság ügynöke című dokumentumfilmben a két rendező, Zurbó Dorottya és a bhutáni származású Arun Bhattarai egy negyvenes éveiben járó boldogságügynököt követ. A Boldogság Kutatóintézet munkatársai kétszer másfél hónapot töltenek úton. Kérdőíveikkel házról házra járják az elszigetelt falvakat a Himalájában.
Különböző területek alapján fogalmazzák meg a kérdéseket, majd a Boldogság Központ kiküldi az embereket az ország különböző régióiba. Ez körülbelül 90 ember, akiket a központ választ ki. Ők az ország különböző részeire mennek, és kikérdezik a helyieket, hogy mennyire boldogok
– magyarázták az alkotók.
Az anekdota szerint a bruttó nemzeti boldogság a negyedik bhutáni királytól származik, erre hivatkozott, amikor külföldi újságírók aaz ország GDP-jét firtatták. Az első boldogságfelmérést pedig 2008-ban végezték. A lakosság 10 százalékát mérik fel, a kérdőív 148 kérdést tartalmaz. Ami azt jelenti, hogy az ügynökök hozzávetőleg négy órán keresztül beszélgetnek egy emberrel. A bruttó nemzeti boldogságnak négy alappilére van, ami meghatározza a törvénykezést: nagyon fontos a fenntartható fejlődés, a környezet védelme, a jó kormányzás és a kultúra megőrzése.
Kik lehetnek boldogok?
Hogy mennyire másképp szemlélik az életet a különböző kultúrák, azt jól érzékelteti a nyugati világ globális boldogságfelmérése: 2012-ben indult az első, mai módszertannal készült felmérés a Gallup és az ENSZ közös projektjeként.
A World Happiness Report élén minden évben szinte kizárólag a gazdag skandináv országok állnak. Idén hetedszerre Finnország nyert 140 ország közül. Magyarország az 56. lett. Bhután pedig a 97.
A felmérés szintén vizsgálja a pszichológiai tényezőket, de az egy főre jutó GDP alapvetően határozza meg a helyezést. Vagyis a boldogság a mi társadalmi berendezkedésünkben összefügg az anyagi jóléttel. A skandináv országok tehetősek, és erős demokráciát működtetnek, az ott élők boldogságának forrása a biztonság érzése.
A nyugati kultúrában a boldogság egyik fontos faktora a biztonság érzése, amit egy tehetős és erős demokrácia tud nyújtani. Ugyanakkor az elmagányosodás és az ezzel együtt járó mentális problémák felerősödése is kimutatható, Bhutánban viszont ez ismeretlen fogalom. Hogy miért, az kiderült a fenti videóból, és persze A boldogság ügynöke című filmből, amit számos nemzetközi fesztiválon műsorra tűztek már, a magyar mozikban pedig magyar mozikban kezdik vetíteni.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
