Olyan, mintha forró vízben ülnénk – magyarok mesélik el, milyen a világ legforróbb helyein élni

A hőmérséklet olyan méreteket ölt néha, hogy a hagyományos plasztikkártya is meggörbül, ez az a kártya, amivel fel lehet hajtani az autópályára.

Ezt Gabeauer György mondta, aki Szenegálban él. Az éves középhőmérsékleti lista alapján a nyugat-afrikai ország a világ hetedik legmelegebb országa 28 Celsius fokos éves átlaghőmérsékletével. 2002-ben például 50 és fél fokot mértek az egyik dakari meteorológiai állomáson.

„Amikor tíz évvel ezelőtt először érkeztem Szenegálba, akkor nagyon megviselt a meleg. Főleg az, hogy nagyon magas a páratartalom és bárhova mész, tűz a nap, két három hét eltelte után azonban ez kezd enyhülni, és egy év után a 30-32 fok szinte már meg se kottyan” – meséli György.

Azoknak a magyar turistáknak is üzen, akik esetleg erre járnának. Igyanak sokat, akár kókusztejet is, és lehetőleg menjenek minél előbb a strandra, mert ott mindig fúj a szél, így elviselhetőbb a forróság. Azt mondja, ő napfelkelte idején jár bevásárolni, délelőtt 11-re pedig igyekszik befejezni minden kinti tevékenységet, hogy fedett helyre meneküljön a hőség elől.

Afrikában a 35 fok az nem ugyanaz a 35 fok mint Magyarországon. A páratartalom 80 százalékos, ez azt jelenti, hiába van „csak” 35 fok nagyon-nagyon erősen érződik, olyan, mintha forró vízben ülnénk 

– mesélte György.

A világon az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a kaliforniai Halál-völgyben mérték, ott egyszer 56,7 fokot mutatott a hőmérő, 1913-ban. A földfelszín még ennél is jobban felforrósodik, ugyanitt 1972-ben a talajon 93,9 fokot regisztráltak. De az iráni Dast-e Lut sivatag felszínén is mértek már 70 fokot. A világ két legmelegebb fővárosa Kuvait City és Doha.

A maximumhőmérséklet olyan 54 és 55 fok közötti volt körülbelül két évvel ezelőtt.

Ezt már Árvai Dóra meséli, aki Katarban él. Azt mondja, július és augusztus a legmelegebb, ráadásul árnyék sincs ebben a sivatagi országban. Ilyenkor az éjszakák is szörnyűek, 40-42 fokra hűl csak le a hőmérséklet. Azt mondja, sosem felejti el, hogy milyen volt hozzászokni ehhez a brutális kánikulához:

Amikor elérkeztünk a májusi és júniusi 50 fok körüli átlaghoz, az nehéz volt, az első évben nagyon sokat voltam beteg.

Katar a világ egyik leggazdagabb állama, elképesztő luxusban élnek itt az emberek az olajbevételek miatt. A hőség ellen máshol nem látott praktikákat vetnek be. Például hűtik még azokat a helyeket is, amelyek nem fedettek. Vannak utcák, amiket ventilátorok fújnak, míg egyes helyeken alagutakon lehet átmenni a túloldalra, hogy addig is árnyékban tudjanak maradni az emberek.

Az ablaknyitás és a túrázás ismeretlen dolog itt, és hosszú a szieszta. Délután 1 és 4 óra között minden zárva van. Egyébként ilyenkor, a legforróbb hónapokban kevés itt az igazi katari, a legtöbb helyi ugyanis repülőre ül és 2-3 hónapra Európába, vagy Amerikába megy. Oda, ahol jóval hűvösebb van.

Vladucz Zoltán Ausztráliában él. Ott most tél van, de ez is strandidőt jelent, nyáron viszont kibírhatatlan a hőség. Nemcsak a kánikula veszélyes, hanem a nap ereje. Nagyon erős az UV-sugárzás, pár perc alatt le lehet égni, még felhős időben is. Komoly égési sérüléseket is szerezhet az, aki nem vigyáz. 50-es faktorszám alatt nem is lehet kapni napfényvédőt.

Onnan lehet tudni, ki a turista, hogy általában kifekszik a napra az óceánparton. A napozás itt Queensland államban az óceánparton nem divat, itt nem napoznak az emberek. Így is itt van sajnos a legtöbb bőrrákos az egész világon.

Ausztráliában van talán a legtöbb erdőtűz a világon, a hőség és a szárazság miatt. Minden évben koalák százait mentik ki az önkéntesek és a tűzoltók a lángol közül. Csak az elmúlt két évben 61 ezer koala pusztult el az országban bozóttüzekben.

Bár a globális felmelegedés miatt várhatóan Magyarországon is minden évben emelkedik majd az átlaghőmérséklet, azért reméljük, hogy soha nem lesz nálunk olyan forróság, mint a világ legmelegebb helyein.