Fókusz

„Építünk egy nagy bunkert, ahova nem jöhetnek be a katonák, csak a gyerekek” – fontos, hogy a kicsikkel is beszéljünk a háborúról

Kilyén TamásKilyén Tamás

2022. február 28. 20:36

Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értse, mi zajlik körülötte – erről beszélt egy pszichológus a Fókusznak. Szerinte a kicsik hallják, hogy a szülők a háborúról beszélgetnek, és érzik, ha otthon feszültebb a légkör, esetleg a szüleik szoronganak valamitől. Sokat segít a gyerekeknek, ha érthetőbbé válik számunkra, hogy miért viselkedünk így. 

Ma már a gyerekek is pontosan tudják, mi történik a világban, hogy jelenleg is háború zajlik a szomszédos Ukrajnában, és hogy a kialakult helyzet miatt sokan kénytelenek elmenekülni otthonról. Szakértők szerint az ilyesmit nem is szabad eltitkolni a kicsik elől, mert minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értsék, mi zajlik körülöttük, még akkor is, ha úgymond felnőtt dolgokról van szó. Ők is hallják, hogy anya és apa erről beszélgetnek és érzik, ha otthon feszültebb a légkör, esetleg a szüleik szoronganak valamitől. Ha tudják, hogy miért viselkednek így, az sokat segít a gyerekeknek. Szükségük van rá, hogy értsék a szüleik érzéseit, mert ez alapvetően növeli a biztonságérzetüket, de figyelni kell rá, hogy mit hogyan kommunikálunk feléjük.

Bojti Andrea gyermekpszichológus a Fókusznak elmondta, arra érdemes vigyázni, hogy ne a gyerekek előtt beszélgessenek a szülők az események mélységeiről.

Ugyanakkor arról viszont kell, hogy amikor maga a szó, hogy háború felmerül, erre magyarázatot kapjon az életkorának megfelelően, arról, hogy mi történik ilyenkor. Persze el lehet mondani, hogy ez egy negatív dolog, de arra nincs szükség, hogy lebombázott házaknak a képeit fessük le számukra

– mondta a szakértő. Fontos, hogy a szülő elérhető és őszinte legyen, de ne ijesztő vagy szélsőséges, mert ha a gyerekek még pontosan nem is tudják mit jelent, elképzelésük már bőven van róla, hogy mi is az a háború.

A Fókusz óvodás és iskolás korú gyerekeket is megszólaltatott a témában.

Az emberek csatáznak

– mondta például Jázmin. Noémi és Zoé azt is kifejtették, hogyan:

Szerintem a háború az egy rossz dolog, bombáznak, szirénáznak, jönnek a tankok. Én úgy tudom, hogy egy háború kettő vagy több ország közt zajlik.

A kicsiknek arra is van receptjük, mit tennének háború esetén.

Építünk egy nagy bunkert, ahova nem jöhetnek be a katonák csak a gyerekek. Mindent odaadunk nekik, hogy játszanak velük. És adunk nekik ennivalót meg teát. Meg vizet, meg limonádét, meg szörpöt

– mondta Emili.

A kicsik az alábbi videóban hosszabban is elmesélik, mit tudnak a háborúról.

A pszichológus szerint ha a gyerekek kérdezősködnek, érdemes először pontosan megtudni, mire kíváncsiak. A szakember arról is beszélt, hogy a kisiskolások hozzávetőleg 10-12 éves korig olyan életszakaszban vannak, amikor már nagyon érdeklik őket a világ dolgai.

Ez a korosztály sajnos még éretlen ahhoz, hogy ezeket a negatív tartalmakat elég jól távolítani tudja a saját személyiségétől, a saját megélésétől. Nagyon figyelni kell a kisiskolásoknál arra, hogy mennyire éli meg a saját valóságának, ami éppen történik, és ebben nagyon segítünk kell. Ez az a korosztály, aki leginkább képes magára venni a negatív történéseket

– figyelmeztetett Bojti Andrea, aki szerint fontos, hogy a gyerek először otthon, nyugodt körülmények között beszéljen a szülővel a háborúról, de érdemes az iskolákban is felhozni a témát. A pszichológussal készült interjú bővebb változatát az alábbi videóban mutatjuk:

Balatoni József pedagógus és blogger arról beszélt, hogy borzasztó nehéz most a gyerekek helyzete. Úgy fogalmazott:

Ha belegondolunk a mostani 15-16-17 évesek- 18 évesek helyzetébe, két éve van világjárvány, most úgy tűnik, hogy enyhül a járványhelyzet, erre a szomszédban kitört egy háború. Két éve abban élnek, hogy bármikor bezárhatnak, bármikor beteg lehetsz, bármikor korlátozhatnak, bármikor meghalhat körülötted bárki, és ezt most egy háborús helyzettel tetőzi az élet.

#Fókusz#orosz-ukrán háború#adásrészletek#gyerekek#család#kommunikáció#biztonság#beszélgetés#ukrajna#pszichológia