Életmód

Mi hajtja azokat, akiknek több partnerük van, és lehetnek-e valóban boldogok?

Pál MónikaPál Mónika

2024. január 4. 10:21

Szeretik-e egymást azok az emberek, akiknek több partnerük is van, vagy csak az izgalomkeresés, az új szexuális élmények hajtják őket? Mi lesz velük idős korukra, amikor már nem olyan intenzív a szexuális életük? Mit is jelent nem monogám kapcsolatban élni, és milyen tévhitek kapcsolódnak hozzá?

Egyre többször hallunk olyan párokról, akik felvállalják, hogy nyitott vagy poliamor kapcsolatban élnek, esetleg swingerklubokba járnak. Az emberek többsége ugyanakkor monogámnak vallja magát, és tartja is magát ehhez, esetleg alkalmanként megcsalja a párját. Rengeteg tévhit is él az emberek fejében a nem monogám kapcsolatokról

Amikor valaki rendszeresen megcsalja a párját, és ezt titokban tartja (vagy elmondja a másiknak, de nem kér tőle beleegyezést), akkor mondhatjuk, hogy nem monogám életmódot él, de ezt bántóan, morálisan nem elfogadhatóan teszi. 

Az etikus nem monogám kapcsolatok ezzel szemben kölcsönös beleegyezésen, egymás tiszteletén alapulnak.

A hiedelmekkel ellentétben a monogámia elutasítása nem mai fejlemény, mindig is léteztek az éppen hagyományosnak tartottól eltérő kapcsolatok. Inkább arról van szó, hogy ma már sokkal többen felvállalják, ha nyitott kapcsolatban vagy poliamoriában élnek: egy felmérés szerint az Egyesült Államokban a kapcsolatok 4-9 százaléka nyitott.

Az előítéletek, tévhitek és beidegződések miatt azonban még ma is nagyon nehéz a konszenzuális nem monogám utakat választani. Az egyik leggyakoribb tévhit szerint az így élő emberek valójában párkapcsolati problémákkal küzdenek, és a nyitástól várják, hogy az majd mindent rendbe fog hozni. Lehetséges, hogy vannak, akik tényleg ezt teszik, de felmérések alapján a nyitott vagy poliamor kapcsolatban élő párok nagy elégedettségről számolnak be. Az sem igaz, hogy össze-vissza szexelnének, gondolkodás és védekezés nélkül: valójában ebben (is) a nagyfokú tudatosságra törekszenek.

Kívülállóként sokan gondolják azt róluk, hogy rossz szülők, nem nyújtanak stabil és biztonságos környezetet a gyerekeknek. Eközben a valóságban sok gyerek örül annak, hogy több felnőttől kap törődést, gondoskodást. A problémát inkább a társadalom hozzáállása jelenti: a legnagyobb kárt ezekben a kapcsolatokban (vagy a gyerekek fejlődésében) a stigmatizáció okozhatja.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos „típusú”, személyiségű emberekre jellemzőbb a monogámia elutasítása, mint másokra. Valószínűleg könnyebben választanak ilyen életmódot azok, akik nyitottabbak az új tapasztalatokra, kevésbé konzervatívak – és ez nem is meglepő. Kevés kutatást végeztek a témában, de 

összefüggés lehet a konszenzuális nemmonogámiára való hajlandóság és az elkerülő kötődési stílus között.

Valószínűleg vannak olyan emberek, akik nem tudnak elköteleződni, vagy nem mernek szakítani, és úgy gondolják, hogy a kapcsolati nyitástól majd jobban érzik magukat anélkül, hogy valódi felelősséget vállalnának. Az etikus nemmonogámiának viszont az egyik legfontosabb jellemzője a nagyfokú párkapcsolati tudatosság és önismeret.

Mielőtt egy pár elkezd nem monogám módon élni, sok lépést meg kell tenni

  • Először is tisztázniuk kell, hogy milyen típusú kapcsolatot szeretnének. Belefér-e, ha mindkét félnek van más állandó partnere is, vagy csak alkalmi szexkapcsolatok jöhetnek szóba? 
  • Nagyon komolyan kell venni a beleegyezést: ha valaki csak azért megy bele a nyitásba, mert fél attól, hogy a másik elhagyja, az nem valódi konszenzus. 
  • Ahhoz pedig, hogy tudjuk, mik is az igényeink, és tényleg ezt akarjuk-e, folyamatosan dolgozni kell magunkon és a kapcsolaton is. Ez persze minden párkapcsolatban alapvető lenne, de egy nemmonogám kapcsolat még könnyebben rámehet arra, ha a két fél nem működik jól együtt. 
  • Szabályokat, kereteket kell felállítani (amiket időről-időre át lehet beszélni), és beszélgetni kell az érzésekről. 
  • Az is fontos, hogy a pár ne kerüljön légüres térbe, emiatt érdemes hasonlóan működő emberek közösségeihez csatlakozni, támogatói hálózatot kialakítani.

Mi történik a nem monogám párokkal idős korukra?

A nyitott és poli kapcsolatokról beszélni is tabu, de még inkább arról, hogy vannak-e egyáltalán olyan idős párok, akik nem monogámiában élnek. Törvényszerű, hogy köztünk élnek ezek az emberek, és valószínűleg egyre többen lesznek.

A heteroszexuális, monogám párok nagyjából tudják, hogy mire számítsanak idős korukra. Vannak elképzeléseik és mintáik arról, milyen lesz együtt megöregedni. A nemmonogám pároknak ezt jobban át kell gondolniuk. Mi történik akkor, ha az egyik fél nyugdíjba megy, és több ideje lesz másokkal időt tölteni, mint a másiknak, aki még dolgozik? Mi van akkor, ha egyikük fiatalabb partnereket keres, mert úgy látja, hogy attól lesz jobb a szexuális élete? Ilyenkor könnyebben előjöhet a féltékenység, még akkor is, ha a pár már leküzdötte azt fiatalon. Emellett az egészségügyi és szociális intézményekben (például az idősotthonokban) nem látják szívesen a nem monogám embereket vagy párokat, gyakran éri őket stigmatizáció.

Ugyanakkor egy kutatásban például poliamoriában élő emberek azt nyilatkozták, hogy aktívabb szexuális életet élnek idős korukban, mint az átlag amerikaiak, és emiatt boldogabbak, egészségesebbek is. Sokan az idősödéssel a nem monogám kapcsolatok előnyeit élvezik, hiszen a több ember több erőforrást is jelent: nem csak ketten osztoznak a munkán, a szülők ápolásán, és több érzelmi támogatást is kapnak.

Ahhoz, hogy idős korban is jól együtt tudjanak működni a nem monogám párok, ajánlott előre beszélgetni arról, ki milyen ápolást szeretne, ha beteg, esetleg demens lesz; hol, miből, és hogyan élnének szívesen.

Érdemes úgy gondolkodnunk az etikus nem monogám kapcsolatokról, hogy nem rosszabbak, és nem is jobbak a monogám kapcsolatoknál. Egyiket sem kell magasabb szintű kapcsolódási formaként kezelni, hiszen mindenki azt választhatja, amelyiket közelebb érzi magához. Bármilyen kapcsolatban élünk is, a legfontosabb, hogy magunkat és a másikat is tiszteletben tartsuk, nyíltan kommunikáljunk, asszertívan viselkedjünk, töltsünk elég időt a másikkal, és érzelmileg támogassuk egymást.

A szerző pszichológus, korábbi cikkei itt olvashatók.

Nyitókép: egy coloradói poliamor négyes, Robyn, Vince, Misty és Jim 2005-ben – Fotó: Andy Cross/The Denver Post/Getty Images

Társat keresel? Regisztrálj az RTLrandi.hu oldalon, ahol személyre szabott ajánlórendszer segítségével, ellenőrzött, valódi társkeresők között találhatod meg az igazit.

#Életmód#szex#párkapcsolat#szerelem#monogámia#pszichológia#ma#nyitott kapcsolat#poliamória#megcsalás