CinemaKlub

IMAX gépteremben jártunk, IMAX gépet láttunk

Kaiser K. DávidKaiser K. Dávid

2015. április 2. 16:32

A Cinema City jóvoltából beleshettünk a kulisszák mögé, így többek között azt is megcsodáltuk, ahogy az IMAX csodamasina beállítja magát az aznapi vetítéssorozatra.

Kép: IMAX.com

Mielőtt belevágnánk az élménybeszámolóba, először is kezdjük azzal, hogy mi az az IMAX? A félreértések elkerülése végett: nem csak 3D lehet IMAX, hanem a 2D is, illetve nem csak a kép, hanem a hang is, annak ellenére, hogy a szó az „image maximum” rövidítése, amit talán a legjobban úgy fordíthatnánk le, mint maximális kép/képhatás. A lényeg, hogy a hagyományos kép- és hangminőségnél jóval többet nyújt, mind látványban, mind hangzásban. Míg a hagyományos technológiával 35 mm-es filmre forgatnak, addig az IMAX segítségével 70 mm-esre, ezáltal sokkal nagyobb látóterű és részletgazdagabb kép születhet. A tökéletes élményhez viszont nem elég egy „sima” vászon, sokkal nagyobb, faltól-falig, padlótól-plafonig érő kell.

Kép: CinemaCity
 
Nem csoda tehát, hogy hazánkban csak egy ilyen terem van, hiszen meglévő mozitermeket szinte lehetetlen, vagy csak irreálisan magas áron tudnának átalakítani (az Arénában lévőt direkt így építették). És mielőtt félreértés esne: nem vehet bárki IMAX-et magának, aki akar. A kanadai anyacég különböző szempontok alapján dönt arról, kinek adja el a technológiát. Erre nem csak azért van szükség, hogy világszerte megőrizzék és ápolják az IMAX jóhírét, hanem azért is, mert folyamatosan (0-24!) felügyelik az összes üzemben lévő vetítőgépet, és hiba esetén rögtön intézkednek. Ezt már nem a prospektusokból lestük, hanem a sajtóeseményen tudtuk meg, amiről a továbbiakban olvashattok.
 

A Cinema City volt oly jó, és meghívott minket egy gépterem-bejárásra a Halálos iramban 7 sajtóvetítés kapcsán (kritika holnap), amin örömmel vettünk részt, elvégre nem minden nap pillanthatunk a kulisszák mögé. Miután megreggeliztünk a kollégákkal, egy modern útvesztőn keresztül eljutottunk egy szobába, ahol három nagyobb masina foglalt helyet. Ezek közül kettő volt csatasorba állítva, oldalukon hatalmas IMAX felirattal. Ez a kettő lényegében egy, hiszen együtt képesek megjeleníteni a fejlettebb képminőséget, harmadik társuk pedig egy régebbi modell, mely sokkal nagyobb, és már boldog nyugdíjas éveit tölti. A jeles esemény, amire hivatalosak voltunk, a gép bekalibrálása a tökéletes élményhez. Erre minden nap sor kerül, ami pedig még jobb, hogy teljesen automatikusan történik. A folyamat kb. 40 percet vesz igénybe, mi pedig azt a látványos 1-2 perces éltük át, ami alatt a gép különböző felvillanó fénypontokkal, képekkel és (nem felvillanó) mikrofonokkal elvégzi a beállításokat az ideális vetítési körülményekhez.


A vetítőgép egy kb. 40 terrás winchesterrel van ellátva, amin a filmeket tárolják tömörítetlen formában – így egy film kb. 300 GB-os, sőt még több is lehet, játékidőtől és 2D/3D formátumtól függően. A gépterem-látogatáson a filmet forgalmazó UIP Duna Nemzetközi Film Kft. munkatársai is részt vettek, akiket kísérőnk rögtön megnyugtatott, hogy kalózkodásra semmi esély, mivel az IMAX gép a külső behatolások ellen is védett. Ha illetéktelen kezek akarnának hozzáférni a merevlemezhez, a rendszer lezárja magát, semmit sem lehet kezdeni a géppel, és csak egy kód megadása után válik ismét kezesbáránnyá. Ezt az aktiváló kódot viszont egy másik, korábban megadott kód alapján küldik meg a külföldi IMAX-esek, úgyhogy betörni a rendszerbe szinte Mission Impossible. Miután a gép bekalibrálta magát, kezdődött is a film, amiről bővebben még ma olvashattok nálunk, most viszont következzen 10 érdekesség az IMAX-ről, a Cinema City jóvoltából.



10 dolog, amit nem tudtál az IMAX-ről
 
Egyre több film készül IMAX formátumban, de még mindig nagyon keveset tudni a speciális technológiáról. Az IMAX egyszerre jelent filmformátumot, mozitermet, vásznat, hangrendszert és különleges eljárások alkalmazásával megalkotott filmképet is. A Cinema City 10 érdekességet gyűjtött össze, amit eddig biztosan nem tudtál a technológiáról.

1. Az első állandóan üzemelő IMAX-rendszert Torontóban adták át 1971-ben. A kanadai fejlesztésű filmformátum egyébként az előző évben az osakai világkiállításon mutatkozott be, napjainkra a legelterjedtebb nagyméretű filmformátummá vált.

2. Az IMAX immár két évtizede forradalmasítja a 2D és 3D mozizás élményét. Az IMAX 3D két projektorból álló rendszere egyszerre kettő, különálló képet (egy a jobb és egyet a bal szemnek) vetít a különleges ezüst-borítású és nagymértékben fényvisszaverő vászonra, mely így páratlanul ragyogó és tiszta képet biztosít. A szemüvegek szétválasztják a két képet, így a jobb és a bal szem különböző képet lát. Az emberi agy a két látványt összeilleszti, melyből megszületik a létező legvalóságosabb 3D hatás.

3. Az IMAX élmény meglepően nagy részét a hang adja, melyet lézeres beállítással tesznek olyan pontossá, hogy akár a terem olyan pontjairól is hallhatunk effektusokat, ahol eredetileg nincsenek beépített hangszórók. A szabadalmaztatott hangszóró-rendszer egy átlagos, mozikban használt berendezés hangtartományának 10-szeresét produkálja, így az egészen halk hangoktól a hangosakig, a magasaktól a mélyekig szinte mindent képes megszólaltatni.

4. Az IMAX rendszer a teremben fixen betelepített mikrofonokon keresztül folyamatosan adatokat gyűjt a hangszóró-rendszer minden egyes csatornájáról, és ezek alapján naponta önmagától elvégzi a szükséges hangkalibrálást, melyet a kép esetében is teljesen önállóan, emberi irányítás nélkül végez.

5. Az IMAX kamerák a világ legjobb felbontású kamerái, képkockánként 15 perforációval ellátott 70 mm-es filmet használnak, ez a normál 35 mm-es filmhez képest 10-szer jobb felbontású kép felvételét teszi lehetővé.

6. A nem IMAX kamerával leforgatott filmet az úgynevezett DMR (digitális képkorrekció) eljárás során átalakítják és felfejlesztik az IMAX kép- és hangminőség szintjére. A digitális utómunka során nem egyszerűen csak felnagyítják a képet, hanem a filmet képkockánként javítják, részletgazdagabbá, ragyogóbbá, élesebbé formálják.

7. Az IMAX technikusok a minőség megszállottjai. Az IMAX hálózat üzemeltetési központja az év 365 napján, 24 órában üzemel és tartja megfigyelés alatt a világ valamennyi IMAX moziját, hogy a rendszer folyamatos és optimális működését biztosítsa. Az üzemelés közben gyűjtött ezernyi adat folyamatos elemzése által még azelőtt észlelhetnek lehetséges problémákat, mielőtt azok valóban megjelennének. A rendszer annyira érzékeny, hogy ha például valaki megpróbál kézzel állítani a hangon az egyik teremben, arról a kanadai központértesítést kap és távolról visszaállíthatja azt.

8. Az IMAX mérnökei minden vásznat és a projektorok lencséit az adott terem sajátosságaihoz fejlesztik, ezzel a munkával esetenként akár egy évet is eltöltenek. A magyarországi IMAX terem kialakításánál például két daru emelte be a vetítőgépet, és ezek segítségével eresztették le a speciális vásznat is. Csak ezután lehetett befejezni a mozi tetőszerkezetét.

9. Mindegyik IMAX vetítőgép saját fejlesztésű képkorrektorral rendelkezik – egy 100 asztali komputer teljesítményével bíró szuper számítógéppel –, amely beépített érzékelővel van felszerelve. Ez úgy pásztázza a vásznat, mintha csak a közönség szeme lenne, ezáltal a képkorrektor a vetítés közben változtathat a beállításokon, így folyamatosan a legjobb képminőséget biztosítja.

10. Az IMAX termeket és vásznakat úgy tervezték, hogy a kép minél jobban kitöltse a néző látóterét. Az emberi szem vízszintesen majdnem 180 fokos látótérrel rendelkezik, így miközben a hagyományos mozitermek ennek körülbelül az 54%-át képesek kihasználni, az IMAX-ben akár 70% is elérhető. Ez azt is jelenti, hogy ezáltal a látvány sokkal több látósejtet ingerel a szemben, így a néző látványélménye sokkal intenzívebb.



Háttérinformációk:
 
A Cinema City 1929-ben kezdte működését, mely mára Európa második legnagyobb mozihálózatává vált. A vállalat 201 mozit üzemeltet a kontinens nyolc országában 1852 mozivásznon kínálva a szórakozás élményét digitális minőségben. A Cinema City az IMAX jogok kizárólagos tulajdonosa, tíz IMAX 3D és öt 4DX mozi üzemeltetője. A vállalat kétszer, 2004-ben és 2011-ben is elnyerte a szakmai zsűri által megítélt Év Mozija címet.  A Cinema City működését a közép-kelet-európai régióban 1997-ben kezdte, amikor megnyitotta első moziját Budapesten. Azóta a főváros hét pontján 94, köztük egy IMAX 3D és egy 4DX, az ország további 13 városában pedig összesen 82 mozitermet működtet.
 
A lehetőségért köszönet Buda Andreának, Szekerák Ádámnak és a Cinema City munkatársainak!
#CinemaKlub#imax#cinema city#mozi#vetítés#technológia

Címlapról ajánljuk