2,6 millió ember már járt a szavazóhelyiségekben, a legtöbben Budapesten.

Gulyás Gergely szerint összességében pozitív a jelentés.

Az időközi választások az elmúlt másfél évben elmaradtak, mert a járványhelyzet miatt 2020 novembere óta nem lehetett helyi voksolást tartani. 

Öt helyen képviselőket is választanak az időközi voksoláson.

Az alelnökök közül öten a szocialista, 3-3-an pedig a néppárti és a Renew-frakció tagjai.

Rekord az utolsó napon is: szombaton több mint 118 ezren voksoltak az ellenzéki előválasztáson. Így összesen 662 ezer ember szavazata dönt arról, ki legyen az ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltje a tavaszi országgyűlési választáson. A kimagasló részvétel a Civil Előválasztási Bizottság szerint hatalmas siker. Tegnap este ismét kibertámadás érte az előválasztás informatikai hátterét, ami miatt a tervezettnél két órával tovább tartott az online szavazás.

Öt főpolgármester jelöltre voksolhatnak majd a budapestiek október 13-án. Ennyi jelölt adta le a hétfői határidőig a szükséges számú ajánlást. A jelöltség még nem hiteles, mert meg kell vizsgálni az ajánlóíveket, de azt már lehet tudni, hogy a szavazólapon Tarlós István az első, Karácsony Gergely pedig az utolsó helyen szerepel majd. Az RTL Híradónak nyilatkozó választási szakértő azt mondta: az látszik, hogy idén intenzívebb a kampány, mint az eddigi önkormányzati választások előtt.

Áder János, a Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak.

17 milliárd forintba került másfél év alatt a bevándorlással kapcsolatos kampány - az átlátszó.hu számítása szerint. A kormány állítja, rosszul számoltak. A kabinet 7 milliárd forintról beszél, mert szerintük ennyit költöttek a népszavazással kapcsolatos kampányra. Az Átlátszó ehhez hozzászámolta a tavalyi, menekültekkel kapcsolatos tájékoztatást is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kampány drága volt, és azt érte el, hogy fokozódott az idegengyűlölet.

Érvénytelen lett a menekültkvótáról rendezett vasárnapi népszavazás, de a NEM-ek elöprő többséget szereztek.  A választók 43, 91  százaléka adta le voksát. Összehasonlításképp: a legutóbbi népszavazáson, 2008-ban a választásra jogosultak kicsivel több mint fele szavazott. Most valamivel több mint 3 és fél millióan szavaztak, közülük több mint 220 ezren érvénytelenül. Viszont az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka, több mint 3 millió 200 ezer ember a kormány szándéka szerint, vagyis NEM-mel voksolt. Ez az összes választópolgár valamivel több mint 40 százaléka.

A nemek nyertek a görögországi népszavazáson az exit-poll eredmények szerint. Hivatalos adatok a következő órákban érkeznek be. A görögöknek arról kellett szavazniuk, hogy elfogadják el azt a megszorító csomagot, amit a hitelezők kérnek az országtól. Csakhogy ez a program már nincs is érvényben. Ha az igenek nyernek, a kormány lemond. Ha a nemek, akkor teljes bizonytalanság jön, ami hatással lehet az eurozóna jövőjére is.

A politikusok nem, csak az aktivisták kampányoltak Tapolcán, pedig a törvény szerint már nincs kampánycsend. A részvételi arány - az eddigi adatok alapján - elmaradt a tavaly tavaszi országgyűlési és az idén februári veszprémi időközi választástól is. A körzetben Lasztovicza Jenő, fideszes képviselő halála miatt kellett időközi választást tartani.

Több településen is változhatnak az októberi önkormányzati választás eredményei. Az országban több helyen vasárnap meg kellett ismételni a voksolást. Az okok változatosak: Ózdon például eltűnt néhány szavazat, egy Csongrád megyei településen a személyi igazolványokat felejtették el ellenőrizni októberben.

Győztek ugyan, de nem szerezték meg az abszolút többséget a konzervatívok a brit választásokon.

Kígyózó sorok, elhúzódó kampánycsend, türelmetlen szavazók. Tekintse meg folyamatosan frissülő híreinket a 2010-es országgyűlési választásokról!