A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Megtorpant a boltok forgalma; a Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint majdnem 1%-kal kevesebbet vásároltak a magyarok áprilisban, mint márciusban. Nagy Márton miniszter múlt héten arról beszélt, nem érti, hogy miért nem költenek bátrabban az emberek. Az RTL Híradó által kérdezett szakértők a vásárlóerő visszaesésére hivatkoznak. 

A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Unióban az Eurostat összesítése szerint. Adókkal együtt sem éri az 5 ezer forintot óránként, ennél kevesebbe pedig csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. Gulyás Gergely miniszter ma nem tudta megmondani, mikor érheti utol a magyar átlagfizetés vásárlóértéke a románét. Ám nagyobb adókedvezményt ígért a családoknak, ahogy engedi a költségvetés.

Viszonylag új jelenség, hogy átjárnak a magyarok Szlovákiába vásárolni, korábban fordítva volt. Kozma Gergely szlovákiai lakos szerint egyre jobban nő a vásárlókedv. Az áruházak parkolójában rengeteg magyar rendszámú autót látni. Hogy szerinte mit érdemes jobban beszerezni Szlovákiából, mint Magyarországról, kiderül a fenti videóból.

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

Soha ilyen magas összeggel nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban: kártyánként átlagosan 130 ezer forint tartozást halmoztak fel. Gergely Péter pénzügyi szakértő a Reggeliben azt mondta, már a mindennapi megélhetésre is költhették a magyarok ezeket az összegeket, mert nem bírták az élelmiszer-drágulás mértékét. Pedig a hitelkártya nem erre van, és nem is mindenkinek való. Például az impulzív vásárlóknak a BiztosDöntés.hu szakértője egyáltalán nem ajánlja, mert csak adósságokba sodorhatja magát.

2 és fél évvel ezelőtti szintre zuhant a bérek vásárlóértéke a jegybank friss jelentése szerint. A miniszterelnök abban bízik, hogy 1 százaléknál kevesebbel csökken idén a reálbér. A Nemzeti Bank úgy számol, az élelmiszerek és az üzemanyagok ára már az uniós átlagot közelíti Magyarországon, vagyis drágábbak, mint a cseheknél, a lengyeleknél vagy Romániában.

Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint a hazai új autót vásárlók 60 százaléka eltűnt a piacról.

A KSH friss adatai alapján fél év alatt majdnem 4600-zal csökkent a boltok száma az országban. Ez rekordnak számít, idén január és június között több mint kétszer annyi üzlet zárt be, mint egy évvel korábban. A Pénzcentrum szerint főleg az árstop, illetve a zuhanó vásárlóerő hatására. Magyarországon októberben 10 százalék alá csökkent az infláció, ám most kiderült, így is a legnagyobb maradt az Unióban.

Kiugró visszaesés: ötödével kevesebb ruhát és cipőt vásárolnak a magyarok a KSH friss jelentése szerint. Éves alapon nagyobbat zuhant a boltok forgalma szeptemberben, mint augusztusban, pedig csökkent az infláció Magyarországon. A GKI reprezentatív kutatása alapján az emberek majdnem háromszor akkorának érzékelik az inflációt, mint amekkorát a Statisztikai Hivatal mér. 

Csupán az uniós átlag 72 százalékát érte el a magyarok fogyasztása tavaly. Románia az elmúlt években nemcsak Magyarországot előzte meg az egy főre jutó fogyasztásban, hanem a visegrádi négyeket (V4) is maga mögött hagyta. 

Megelőzte a román minimálbér a magyart – az Eurostat bruttóban számolt, friss összesítése alapján. A GKI szerint a legkisebb fizetés vásárlóértéke is nagyobb lett Romániában. A munkaadók azt mondják, Magyarországon évközi emelés jöhet a második félévben, ha 18 % fölé gyorsul az éves átlagos infláció, és elkerüli az országot a recesszió. A szakszervezetek nem számítanak magasabb minimálbérre idén.

Egy évtizede nem romlott akkorát a munkavállalók életszínvonala, mint tavaly novemberre. A KSH friss adatai szerint nagyjából 17 százalékos emeléssel a nettó 375 ezer forintot közelítette az átlagkereset, az infláció viszont 22 és fél százalékra gyorsult, a legmagasabbra az Unióban. Ezért majdnem 10 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak, és 3-mal a versenyszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest.

A dolgozók 39 százaléka egyáltalán nem kapott fizetésemelést az egyik legnagyobb munkaerő közvetítő reprezentatív kutatása szerint.

A bevásárlói kosár nominálisan Olaszországban valamivel drágább, de egy hétvégi nagybevásárlás Magyarországon a nettó átlagbér 6,16 százalékába kerül, míg Olaszországban mindössze 3,41 százalékába.

Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is a főváros környékén a legjobbak az anyagi mutatók.