A legfrissebb adatok szerint a választók 60 százaléka lesz ott a vasárnapi választáson. De másfél millióan még mindig nem tudják, elmenjenek-e voksolni?

„Van egy 10-20 százalék a szavazó korúak körében, aki nem tudja, hogy elmegy-e, és ez valószínűleg azért van, mert nem tudja eldönteni, hogy kire szavazzon” – mondta Hann Endre közvéleménykutató.

A legkönnyebb helyzetben ugyanis azok vannak, akik biztosak a dolgukban. Közülük sokan az érzelmeikre hallgatva döntenek. A legelkötelezettebb és legaktívabb szavazói a szélsőjobboldalnak vannak.

„Igazán erős és motivált szavazótáborral a Jobbik rendelkezik, ők fognak a legnagyobb arányban elmenni voksolni” – mondta Lakner Zoltán politológus.

Tehát ők biztosan elmennek majd szavazni csakúgy, ahogyan az Európai Uniós választáson tették.

„Jobb eredményt tud produkálni, mint ami egyébként a választók körében mért népszerűségéből adódna” – mondta Lakner Zoltán.

A politológus szerint minél több mélyen demokratikus meggyőződésű szavazó megy el szavazni, a szélsőségesekre adott szavazatok aránya annál jobban csökken.

Vannak, akik racionális döntést hoznak, és egészen a szavazatuk leadásáig gondolkodnak azon, kire is voksoljanak. Ők számba veszik a pártprogramokat és próbálják eldönteni, hogy személyes életükben mi hozna nekik a legtöbb hasznot. A bizonytalanok egy része viszont még azt sem tudja, hogy egyáltalán elmenjen-e szavazni. Ha végül a távolmaradás mellett döntenek, akkor is szavaznak. Éppen a szélsőségesek mellett.

„Azt szeretném javasolni minden állampolgárnak, gondolja meg, a távolmaradásával milyen irányba befolyásolja a szavazást” – mondta Hann Endre közvéleménykutató.

A kutató szerint a távolmaradók a szélsőségeseket segítik passzivitásukkal.

VÁLASZT

„A szélsőségeseket erősítik a távolmaradók”