Az első bécsi döntés után jött a második, 1940 őszén újabb, a trianoni békeszerződéssel elszakított területek kerültek vissza Magyarországhoz. Észak-Erdély visszacsatolása nem volt zökkenőmentes, ráadásul a magyarok és románok nem éltek elkülönítve, ezért a konfliktusok nem szűntek meg.

Elszigetelve, ellenséges kisállamokkal körülvéve állunk Európa közepén - ilyen kilátástalannak érezhette Magyarország helyzetét az, aki érdeklődött a politika iránt a 20-as években. Pedig szinte nem is volt olyan európai ország, mellyel a magyar vezetők ne akartak volna jó kapcsolatot építeni. Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat, a két világháború közötti, kényszerpályán mozgó magyar külpolitikával. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Filmhíradóban, magyar kártyán, de még a kirakatokban is a szétszakított Magyar Királyság képe tűnt föl. Az irredentizmus, vagyis hogy újra egy országon belül éljen minden magyar, meghatározta a 20-as, 30-as évek politikáját. Sorozatunk újabb részében kiderül: milyen hatással volt ez a két világháború közti Magyarország mindennapjaira. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.