Iskolai segédanyagként is használják több helyen Trianon100 sorozatunkat, amely most az utolsó részéhez érkezett. A rendszerváltás eufórikus hangulatában összeborultak magyarok és nem magyarok a szomszédos országokban, a nemzetiségi ellentétek azonban hamar kiütköztek. Az alapszerződések rendezték a szomszédokkal való kapcsolatokat, de a "mindent vissza" revíziós gondolata időnként még mindig felbukkan.

Évtizedes hallgatás után 1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A tüntetés mérföldkő volt a rendszerváltás történetében. Márcsak azért is, mert jó 40 év után először lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a határon túli magyarság is a nemzet része.

A Rákosi rendszer és az 56-os forradalom bukása után Kádár János, a pártállam vezetője ódzkodott minden nemzeti kérdéstől, az ’56-os forradalom egyik okát is a nacionalizmusban látta. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Kádár idején a határon túl élő magyarok ügye is évtizedekre tabu lett. A pártvezető egyébként Fiumében, a mai Rijekában született.

Amiről nem beszélünk, az nincs. Ez vezette a Rákosi rendszerben a kormányzatot Trianonnal és a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban. Ezzel folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat. Az újságok és a híradók a Szovjetunió érdekszférájába került szocialista országok közötti barátságról és együttműködésről szóltak, a korábbi háborúskodásról, és az igazságtalanságokról azonban mindenki hallgatott.

Nemcsak a trianoni, hanem a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés sem hozott békét a Kárpát-medencében élő népek között. A felvidéki területekről 1945 után csaknem 150 ezer magyarnak kellett elhagynia lakóhelyét. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

A kis magyar világ, így hívták azt az 1940 és 44 közötti időszakot, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozott. Magyar katonák az erdélyi területeken kívül a Felvidékre, a Jugoszláv Királysághoz csatolt területekre és Kárpátaljára is bevonulnak. A Horthy-rendszer mindent a területek visszaszerzésének rendelt alá. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

Hajózhatónak hazudott patakok és egy magyarokat gyűlölő após. Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat, mégpedig olyan legendákkal, amelyekkel próbálták magyarázni, 100 évvel ezelőtt miért vesztette el területének kétharmadát Magyarország. Ezek egy része máig él, hiába cáfolták meg mindegyiket a történészek. 

Győztünk a népszavazáson! - így hirdették a magyar címlapok 1921-ben a Sopron és környékén tartott voksolás eredményét. A trianoni békeszerződés aláírása utáni területgyarapítások közül ez volt a legsikeresebb - a nyugat-magyarországi terület máig Magyarország része. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A trianoni békediktátum következtében 4-500 ezer magyar hagyta le – a határon túlra került – szülőföldjét és költözött az anyaországba. Sokan voltak, akiknek menniük kellett, mert nem látták őket szívesen. Mások új hazájukkal nem tudtak megbékülni és költöztek szükséglakásokba, vagy éppen vasúti vagonokba. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A trianoni döntés a kulturális életet is átalakította Magyarországon - pezsgő városokat vágott el az anyaországtól, amelyek addig a színházi, irodalmi élet központjai voltak. Az oktatás is átalakult - az utódállamokban magyar nyelvű felsőoktatás nélkül maradtak. Trianon 100 című sorozatunk mai részében azt vesszük sorra, milyen hatással voltak az új határok a szellemi életre. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A Monostori erődben 100-szor dörrent az ágyú, Nagykanizsán zászlókból rakták ki a Trianon előtti Magyarországot, Budapesten pedig ingyen és online vetítettek filmeket a művészmozik. A 100 évvel ezelőtt történteknek elsősorban személyes vetületét villantották meg ismert művészek, rendezők. A nagyapám, Horthy Miklós című magyar dokumentumfilm premierje például ma este ingyen megnézhető online. Videók forrása: enbudapestem.hu. A sorozat többi részéért kattintson ide.

1920. június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amelyhez kötik a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját. Területének kétharmadát, lakosságának felét elcsatolták. A döntés nem egy pillanat műve volt, hanem egy folyamat eredménye. 100 évvel ezelőtt sokkolta Magyarországot a trianoni döntés. Az RTL Híradóban hetek óta láthatják a békediktátum előzményeiről és annak következményeiről szóló sorozatunkat, most egy rövid összefoglalása jön annak, hogy pontosan mi és miért történt 100 évvel ezelőtt. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A Tanácsköztársaság diktatúrája és a román megszállás után újabb fordulat következett Magyarország történetében. Ezzel folytatjuk Trianonról szóló sorozatunkat. Horthy Miklós vette át az ország irányítását, aki mindent a trianoni határok visszaállításának rendelt alá. A 24 évig tartó róla elnevezett korszakban ugyan értek el sikereket, az országot azonban újabb tragédiák érték. A sorozat többi részéért kattintson ide.