A színtan története – da Vincitől Goethéig

A színek tanulmányozása nem modern kori hóbort. Már Leonardo da Vinci is próbálta rendszerezni őket a 15. században. Úgy vélte, hogy a sárga az egyik alapszín, míg a kék a világosság és a sötétség keveréke. Isaac Newton a 18. században kísérletezett prizmával, és megfigyelte, hogy a fehér fény színekre bontható – ezeket nevezte el spektrumszíneknek. E felfedezés lett a modern színelméletek alapja.

Johann Wolfgang von Goethe is foglalkozott a színekkel, ő már lelki, pszichológiai szempontból közelítette meg a témát. Az általa alkotott színkör hat alapszínre épül, és ezek átmenetei alkotják a teljes spektrumot. Goethe szerint a színek a lélek tükrei is lehetnek – a színválasztás tehát sokat elárulhat rólunk.

Alapszínek, keverés, hatások

A színek keverése kétféleképpen történhet:

Additív keverés: Ezt akkor alkalmazzuk, ha fényeket keverünk. A piros, zöld és kék fény összeadása fehéret eredményez. Ez a módszer például képernyőkön működik.
Szubtraktív keverés: Ez a pigmentek – például festékek – keverésére vonatkozik. A színek összeadásával egyre sötétebb tónusokat kapunk, végül feketét vagy sötétbarnát.

Színek hatása a hangulatra: Így formálják otthonod légkörét — A zöld szín: frissesség, remény, és egy kis természet varázs. Fotó: Montana

A három legismertebb alapszín a sárga, a piros és a kék – ezekből minden más árnyalat előállítható.

Hogyan válasszunk színeket otthonunkba?

A lakberendezés során a színek kiválasztása döntő fontosságú. Nemcsak stílust és karaktert adnak a térnek, hanem érzelmileg is hatnak ránk.

Kék: Nyugtató hatású, segít a pihenésben. Kiváló hálószobákba vagy dolgozószobába.
Piros: Élénkít, aktivizál, de mértékkel kell használni, mert túl sok belőle nyugtalanságot kelthet.
Sárga: Derűs, ösztönzi a kommunikációt – konyhába vagy nappaliba ideális.
Zöld: Frissítő, természetközeli hatása miatt gyakori választás a fürdőszobákban és olvasósarkokban.
Fehér: Tisztaságot sugároz, de hideg fényben szürkésnek tűnhet. Árnyékos helyiségekben élénkebb színekkel kombinálva jobb eredményt ad.

Színek hatása a hangulatra: Így formálják otthonod légkörét — Sárga – a derű színe, ami életre kelti a beszélgetéseket. Tökéletes választás a konyhába vagy a nappaliba. Fotó: Fritz Hansen

A fény szerepe a színhatásban

A fényviszonyok kulcsszerepet játszanak abban, hogyan érzékelünk egy színt. Egy szín másként mutat természetes nappali fényben, mint lámpafénynél. Ezért érdemes a festéket előbb kisebb felületen kipróbálni, különböző napszakokban megfigyelni, mielőtt véglegesen döntenénk.

Például egy északi fekvésű szoba fehér falai szürkésnek tűnhetnek, így itt érdemes melegebb, világos árnyalatokat használni, mint például vajsárga vagy világoskék.

Színek hatása a hangulatra: Így formálják otthonod légkörét — A fehér nem üresség, hanem nyugalom. Finom réteg a mindennapokon. Fotó: Hammershøi

Pantone – a színek rendszerezése

A Pantone-rendszer mára szinte minden iparágban standard. Az 1963-ban alapított amerikai cég évről évre kihirdeti az év színét, amely jelentős hatással van a lakberendezésre, divatra és a grafikai tervezésre is. Az általuk használt rendszer 18 alapszínre épül, ezek keveréke adja a több ezer árnyalatból álló palettát.

A színek nyelve mindenkihez szól – csak figyelni kell rá.

Színek hatása a hangulatra: Így formálják otthonod légkörét — Fotó: Hübsch Interior

A színek nem csupán esztétikai kérdések: képesek befolyásolni a hangulatunkat, energiaszintünket és közérzetünket is. Akár új otthont tervezünk, akár csak frissítenénk a falakat, érdemes tudatosan bánni a színekkel – így nemcsak szép, hanem kiegyensúlyozott környezetet is teremthetünk.

Ez is érdekelhet:

Ezért lesz lenyűgöző a vacsorád – stílusos terítés otthon

Fotó: Montana, Hammershøi, Fritz Hansen, Hübsch

SZÍNEK HATÁSA

Színek hatása a hangulatra: Így formálják otthonod légkörét