Van egy időnként fel-felélénkülő, folyamatos vita a kötelező olvasmányok hasznáról, értelméről, összetételéről a közoktatásban. Hovatovább egyáltalán – mondjuk igy – egy-egy közösségi média üzenetnél tartósabb olvasásról. Mit ad – esetleg, mitől veszi el az időt, ami – hasznosabb?

Mai vendégünk a kétezres évek elején egy lerobbant pesti bérház kis lakásában élete legnagyobb vállalkozásába kezd: regényírásba. A tét: íróvá válik-e? Díjak, fordítások, külföldi felolvasóestek New Yorktól Koppenhágán át Svájcig: ezeket látva a válasz egyértelműen igen. Íróvá vált, fontossá, elismerté és olvasottá. És népszerűvé: recepteket oszt meg, tanácsokat ad írásokkal próbálkozó kamaszoknak, naplót vezet, szóval kedvelői odafigyelnek arra is, mit csinál, ha éppen nem szépirodalmat.