Vajon a szellemit utálják jobban vagy a szabadfoglalkozásút? Mert indulati okokon kívül túl sok értelmét nem látom a kata évközbeni eltörlésének.

– írja Nyáry Krisztián a Facebookon.

„Több százezer ember másfél hónapot kapott – a nyár kellős közepén –, hogy áttervezze a teljes életét. A bújtatott foglalkoztatásról szóló érv hazugság. Azt ugyanis már megoldották azzal, hogy évi hárommillióra korlátozták az egy cégnek kiszámlázható összeget. Ha a havi 250 ezer is sok, akkor tovább csökkenthették volna. Azzal, hogy most lényegében adócsalónak minősítenek minden szellemi szabadfoglalkozásút, csak még egyszer belerúgnak abba, akinek most havi tíz- vagy százezreket vesznek ki a zsebéből” – folytatja a kiadóvezető, író.

Személyes tapasztalatairól így ír:

„Igen, részben érintett vagyok, mint rajtam kívül sokan a szűk környezetemben. Egyiküket sem foglalkoztatták „bújtatva”, csak próbáltak megélni. Egy szabadúszó színész három színházban játszik, hat helyen szinkronizál, olykor forgat is. Egy író több folyóiratba ír, a könyvei után is így kapja az előre nem is kiszámítható honoráriumot, és szemmel alig látható összegért fellépéseket is vállal művelődési házakban, könyvtárakban. A műfordító, az újságíró, az operatőr, a grafikus, a fotós, a zenész is több helyre dolgozik. Nekik volt kitalálva ez az adónem, így is indokolták, amikor bevezették.”

És így zárja sorait:

Amikor először szó esett a kata átalakításáról, azt mondtam, hogy ilyen gazdasági helyzetben érzéketlenség hozzányúlni, de elfogadom, ha megemelik az adó mértékét. A lányomat, aki szintén sokfelé dolgozik, arra biztattam, hogy csináljon egyéni vállalkozást, mert így becsületes. Hülye voltam. Magántőkealapot kellett volna létrehoznom, ott továbbra is garantálva van az oligarchákra szabott kedvezményes adózás és a névtelenség.

Nyitókép: Beliczay László / MTI

SZELLEMI SZABADFOGLALKOZÁS

Nyáry Krisztián a kata szigorításáról: A bújtatott foglalkoztatásról szóló érv hazugság