Januárban merőben szokatlan állatot láttak január 10-én Erdőbénye határában: hazánk legnagyobb termetű farkos kétéltűje, egy foltos szalamandra (Salamandra salamandra) bóklászott a Zempléni-hegység egy kocsánytalan tölgyesében, írja a Turista Magazin. A lomha mozgású kifejlett példány, amelyik télen hibernálva vészeli át a fagyos napokat, egy kevésbé kijárt erdei úton igyekezett táplálékot találni az egész napos esőben, közölte Serfőző József az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője a YouTube-on közzétett videó alatt.

A nemzeti park címerállatát, aminek természetvédelmi értéke 50 000 forint, nagy valószínűséggel a januári enyhe idő és az esőzések csalogatták elő, és a hosszútávú előrejelzések szerint a hónap végéig nem is kell normál téli időjárásra számítania.

A védett kétéltűről az alábbiakat érdemes tudni:

18-20 cm hosszúra is megnőhet.
Fényes fekete testét szabálytalan alakú sárga foltok tarkítják, ezzel figyelmeztetik környezetüket: „Veszélyes vagyok, ne egyél meg!”
Bőrmirigyük méreganyaga a szembe jutva kötőhártya gyulladást okozhat, ezért sem szabad hozzányúlni, megfogni.
Ha a kutya lenyeli, elpusztulhat tőle.
Hazánkban a középhegységi nyirkos, üde erdők, szurdokvölgyek, területén él (Északi-középhegység, Alpokalja, Őrség), kedveli a források, patakok közelségét.
Napközben nyirkos rejtekhelyeken (fák gyökerei alatt, kövek, kidőlt fák alatt, avarban, stb.) tartózkodik, harmatos, esős időben láthatjuk gyakrabban.
Szaporodáskor a tiszta vízű forrásokat, lassan áramló, mélyebb vízű patakszakaszokat részesíti előnybe, ahová a 3 cm-es lárvákat „szüli”.
Párzása ősszel van, de a fiatalokat csak tavasszal hozza világra.
A lárvák márványozott mintázatúak, szürkés színűek.
A lárvák a vízben élnek, itt vadásznak férgekre, vízi rovarokra, puhatestűekre, kopoltyúval lélegeznek és uszonnyal karéjozott farkukkal úsznak.
Augusztus-szeptemberre a kopoltyúk visszafejlődnek, a légzést a tüdő és a bőrlégzés veszi át, a farokuszony eltűnik, a farok vaskos, hengeres alakú lesz, lábaik megerősödnek, kialakul a fekete-sárga mintázat, és kifejlődnek a védekezésre használt, mérgező váladékot termelő bőrmirigyek (fültőnél, hát közepén és a testoldalakon 2-2 sorban).

Legfontosabb veszélyeztető tényező a szalamandrák szaporodására alkalmas vizes élőhelyek fogyatkozása, vízhozamcsökkenése, idő előtti kiszáradása. A lassan mozgó állat egyedeit a föld- és közutakon, különféle járművek gázolják el.

Nyitókép: Serfőző József /ANPI

SZALAMANDRA

Videó: megtévesztette ezt a szegény szalamandrát a tavaszias január