Friderikusz Sándor újra az RTL képernyőjén: tudd meg, mikor és hol látható a Friderikusz Talkshow, és ismerd meg az első adás vendégeit! Ne maradj le, tarts velünk!

Kovácsovics Fruzsina új szerepben, konferansziéként látható Friderikusz Sándor oldalán az RTL talkshow-jában, ahol ismert vendégek mesélnek életútjukról.

Kiderült: Náray Tamás, Borbély Alexandra és Hajós András is jön a Friderikusz Talk Show első adásába – április 18-tól az RTL-en.

Igazi égi látványosság ragyogta be Magyarországot november 15-én hajnalban, amikor egy 17 kilogrammos tűzgömb több mint 72 000 km/órás sebességgel száguldott a légkörbe, majd Győr felett felrobbant. A detonáció darabokra tépte a meteoritot, a legnagyobb töredék akár fél kilót is nyomhat – ilyen jelenséget utoljára 1944-ben, a Mike-meteorit idején láthattunk. Szabó Norton csillagász szerint nagy eséllyel Szlovákiában vannak a lehullott darabok, és a kutatás jelenleg is zajlik. A szakértő azt is elmagyarázta, hogy kié a meteorit, ha valaki megtalálja Magyarországon, és hogyan különböztetik meg a meteoritokat a sima földi kövektől.

Egy csillagközi látogató borzolja a kedélyeket: egy különös viselkedésű üstökös érkezett a Naprendszerbe, és máris összeesküvés-elméleteket szül. Szabó Norton csillagász szerint azonban nincs ok az aggodalomra – az üstökös „csak” évmilliárdokat töltött a csillagközi térben, és most tudományos rejtélyt kínál, nem világvégét. Ráadásul ez a harmadik ismert égitest, ami másik Naprendszerből érkezett.

A fekete lyukak mindig is az univerzum legnagyobb rejtélyei közé tartoztak, és most Szabó Norton csillagász segítségével egy friss felfedezésről beszélgettünk: találtak egy fekete lyukat, ami sokkal gyorsabban nyel el anyagot, mint azt elméletileg lehetne. A mi Tejútrendszerünk közepén is van egy fekete lyuk, ami egykor mohón „evett”, ma azonban nyugodtabb. A fekete lyukak nemcsak a téridőt görbítik, de az idő és a fizika határait is feszegetik.

Elmozdult a csillagok rendje? Egy új tudományos felfedezés alapjaiban írhatja át, amit eddig az univerzum működéséről gondoltunk. Mi is az a sötét energia és miért gondolják egyes kutatók, hogy leállhat a világegyetem tágulása? Szabó Norton csillagász segít megérteni, mi az a sötét anyag és sötét energia – és mit jelent az, hogy a világegyetem mindössze 5%-át alkotja az, amit ténylegesen látunk és érzékelünk.

Az univerzum vége hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat, és most egy új kutatás szerint ez a folyamat akár jóval hamarabb bekövetkezhet, mint azt eddig gondoltuk. Szabó Norton csillagász segítségével bemutatjuk, hogyan játszanak szerepet ebben a végjátékban a fehér törpék és a fekete lyukak, és mit jelent az univerzum végső állapotaként ismert „Hőhalál”.

A Mars a Föld után a legintenzívebben kutatott bolygó. John Brandenburg fizikus szerint egykor civilizációk is létezhettek rajta, amelyeket állítása szerint egy idegen faj nukleáris támadása pusztított el. Ezt a teóriát azonban a tudományos közösség erősen vitatja. Szabó Norton csillagász a Reggeliben beszélt arról, miért nem tartható a fizikus elmélete, és több érdekességet is megosztott a Marssal kapcsolatban. Sőt, meg is nyugtatta a nézőket: „csillagászati okból a következő 200 évben nem hal ki az emberiség.”

 Hétfő este különös fénycsóva jelent meg Magyarország felett, amely sokakat meglepett. Szabó Norton csillagász elmagyarázza, mi okozta a jelenséget, és miben különbözik egy meteortól. 

Egy különleges űrutazásra indult a SpaceX magán űrvállalat. A négyfős legénység föld körüli pályára állva teszteli majd az új fejlesztésű űrruhákat, és a küldetés alatt először hajtanak végre privát űrsétát. 

Eleinte úgy látták: 2,7 százalék esély van rá, hogy az Apophis aszteroida 2029-ben becsapódjon a Földbe, de ma már biztossá vált, hogy az üstökös el fogja kerülni bolygónkat

Potenciálisan lakható, földszerű bolygóra bukkantak ausztrál és skót egyetemek hallgatói – a 40 fényévnyire található exobolygón akár 42 Celsius-fok is lehet, magyarán folyékony víz is elképzelhető a felszínén. Hogy mit jelent, hogy egy bolygó lakható, lehet-e ez a Föld 2.0 és hogy mi a különbség a most felfedezett bolygó és a szintén lakható zónában található Mars között, arról Szabó Norton csillagásszal beszélgettünk. Az interjúban szóba került még az új magyar űrhajósjelölt, és a hazánkból egyre gyakrabban látható sarki fény is.

Idén március 20-án indult a csillagászati tavasz, tegnap volt a napéjegyenlőség, mától pedig a nappalok egyre hosszabbak lesznek, mint az éjszakák. Hogy miért esik minden évben másik napra a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, és mit érdemes most kémlelni az égen, arról Szabó Norton csillagász mesélt a Reggeliben. 

Bár az első holdra szállás nézettségi rekordját eddig semmi sem tudta megdönteni, az utána következő küldetések már jóval kisebb érdeklődésre tartottak számot. Amikor véget ért az űrverseny a Szovjetunióval, az adófizetőknek egyre kevésbé lehetett megmagyarázni ezt a költséges hobbit. Szabó Norton csillagász elárulta, mikor küldhet újra embert a holdra az Egyesült Államok. 

Pánikkeltés vagy valóság, hogy egyszer eljön a világvége? A Reggeliben Szabó Norton csillagász vezette le, csillagászati szempontból milyen események lehetnek veszélyesek az emberi fajra, és várható-e ilyesmi a következő néhány száz évben. 

Csodálatos jelenséget láthattunk az égen Magyarország felett november 5-én, és nagyon ritka, hogy a sarki fény hazánkból ilyen erőteljesen látszik. Mi áll a jelenség mögött, és miért most alakult ki? A Reggeliben Szabó Norton csillagász válaszolt ezekre a kérdésekre.