A brit kormány anthrax-kísérletekkel lakhatatlanná tett egy skót szigetet a második világháború idején – írja a BBC. A nagy terv a második világháború idején született meg és a vegetáriánus hadművelet fedőnevet kapta.

A műveletet Paul Fildes, az angliai wiltshire-i, Porton Down biológiai részlegének akkori igazgatója vezette. Fildes azt az utasítást kapta, hogy fejlesszenek ki egy biológiai fegyvert, amelyet be lehet vetni a náci Németország ellen. A tudósok végül úgy találták, hogy anthrax spórákkal lehetne komoly csapást mérni a németekre. Az eredeti terv az volt, hogy lenmagpogácsákat fertőznek meg lépfene spórákkal, és repülőgépgel ledobják őket a német szarvasmarha-legelőkre. A tehenek megették volna a süteményt, és anthraxot kaptak volna, akárcsak azok, akik fogyasztottak volna a fertőzött húsból.

A lépfene egy természetben előforduló halálos organizmus. A fertőzés tünetei csak idővel jelentkeznek, de amikor ez megtörténik, akkor borzalmas szenvedéssel járó halált okoznak. A biológiai támadás hazavágta volna Németország húsellátását, ráadásul lépfene-járványt okozott volna nagyfokú mortalitással.

Volt azonban egy bökkenő: ki kellett próbálni, hogy működik-e a gyakorlatban mindez. A brit haderő ezért 1942-ben megvette, és lezárta az Észak-Skóciában található Gruinard-szigetet, majd a kutatók kitelepültek, hogy kipróbálják az anthraxot birkákon. A cél az volt, hogy teszteljék, az anthrax túlél-e egy olyan robbanást a terepen, amivel szét tudják szórni a spórákat. Végül kis csoportokban kikötötték a szerencsétlen bárányokat a szigeten, majd robbantásokkal szétszórták a lépfene spórákat.

Do you know about the little island on the north west coast of Scotland that was once that was once one of the deadliest places on earth?

Gruinard Island is a small island off the coast of Ross and Cromarty, Scotland. It is roughly about 500 acres in size and is uninhabited.… pic.twitter.com/mIy26YpgIH
— History365_ (@history365_) September 20, 2023

A kísérlet „sikerült”, a birkák napokon belül pusztulni kezdtek, majd miután felboncolták őket, elégették a tetemeket. A hamvakat utána eltemették, majd törmelékkel fedték be. Ezek után a tudósok visszamentek Porton Downba, készítettek 5 millió anthraxos sütit, de szerencsére a támadást lefújták, mert a normandiai partraszállás után jól haladtak a hadműveletek és feleslegessé vált egy biológiai támadás. A sütiket a háború után megsemmisítették, azt, hogy mit műveltek a szigeten, titkosították, a zónát pedig lezárták.

A terület azonban ottmaradt lépfenével fertőzötten. Azt tudni kell erről a baktériumról, hogy nagyon szívós, évtizedekig megmaradhat a talajban, és fertőzést okoz, ha a szervezetbe kerül, még évekkel a járvány után is. Az is sokatmondó volt, hogy a teszteket követő hónapokban a szárazföldön, a Gruinard-öböl közelében élő állatok pusztulni kezdtek.

A kormány csendben fizetett a gazdáknak és azt a mesét adták be, hogy egy görög hajóról leesett egy beteg birka, az okozott járványt.

Persze próbálkoztak a fertőtlenítéssel, de 1971-ben (vagyis 29 évvel a kísérlet után) még arra az eredményre jutottak, hogy a sziget felszínéről már eltűntek a spórák, azonban a talajban ott vannak és még javában életképesek. Végül 1986-ban tengervíz és formaldehid keverékkel öntözték be a talajt, majd a felső rétegeket felszedték és elégették. Ez már sikeresnek bizonyult. Mindezt a mérések mellett úgy derítették ki, hogy odatelepítettek egy birkanyájat, amelynek tagjai egészségesek maradtak. Végül 1990-ben, 48 év karantén után az Egyesült Királyság kormánya a Gruinard-szigetet lépfenementesnek nyilvánította.

A szigetet visszavásárolták 500 fontért az eredeti gazdái, többször is végeztek az elmúlt években vizsgálatokat a helyszínen, amelyek negatív eredményt hoztak, ugyanakkor nem egy tudós jelentette ki, hogy nincs az az Isten, hogy odaköltözzön.

Nyitókép: Getty Images/Gamma-Rapho/Chip HIRES

SPÓRA

A sziget, ahol a britek kipróbálták, milyen az, ha elszabadul a lépfenejárvány