Egy év alatt drámaian, több mint hatezerrel megugrott a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekek, tanulók száma a Központit Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – írta a Népszava. A KSH 2021/2022-es tanévre vonatkozó, előzetes összesítésében az olvasható, jelenleg több mint százezer sni-s gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak a köznevelési és szakképző intézményekben. A hivatal korábbi adatai szerint számuk az előző tanévben még 93,7 ezer volt.

Az sni-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.

Bár az sni-s gyerekek száma évről évre növekszik, olyan mértékű emelkedésre, ami az elmúlt egy évben történt, eddig nem volt példa.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója szerint csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdők aránya. Úgy véli,

ebben a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van, ugyanakkor a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást,

így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e.

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület tavaly felmérést is készített fogyatékossággal élő és sni-s gyerekek szülei körében, amiből kiderült, hogy a gyerekek több mint 8 százaléka semmilyen távoktatásban nem részesült az első járványhullám alatt, 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal – írta a lap.

Nyitókép: Képünk illusztráció – Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREK

Drámaian megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon