A világ legrégebbinek vélt, rovásírásos rúnakövét fedezték fel norvég régészek, akik szerint a lelet akár kétezer éves is lehet, írja az MTI.

A lapos, négyzet alakú homokkőre vésett ábrákból álló szöveg a skandináv írásbeliség legkorábbi példája lehet az oslói Kultúrtörténeti Múzeum keddi tájékoztatása szerint. Mint fogalmaztak, a lelet „a valaha talált legrégebbi rovásírásos feliratok közé tartozik”, és „a legkorábbi rúnakő a világon”.

„Norvégiában és Skandináviában ez a lelet lehet a rúnával kőre történő írás egyik első kísérlete a vaskorból” – mondta Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem professzora, aki hozzátette, hogy feltehetően kés vagy tű hegyével készült a felirat. Az eddig ismert Svédországban és norvégiában talált legkorábbi rúnaírások i.sz. 300-400 körülről származnak, a mostani lelet ezeknél jóval korábbi.

Kétezer éves lehet a nemrég talált rovásírásos kő — Fotó: Alexis Pantos/KHM, UiO

A rúnakövet az Oslótól nyugatra fekvő Tyrifjorden tó közelében, egy sír feltárásakor, 2021 őszén találták. A hamvasztógödörben talált tárgyak kormeghatározásából következtetek arra, hogy a rúnákat valószínűleg i. sz. 1 és 250 között vésték a kőre. A bejelentésig azért telt el ilyen viszonylag hosszú idő, mivel a kormeghatározás hosszadalmas folyamat volt.

A 31 centiméterszer 32 centiméter nagyságú kövön, amelyet lelőhelye után Svingerud-kőnek neveztek el, több felirat is található, de nem mind értelmezhető nyelvileg. Az egyik felirat például „Idiberug”, ami egy nő vagy férfi vagy egy család neve lehetett. Elképzelhető, hogy azé a személyé, aki a sírban nyugszik.

A páratlan lelet egy hónapig látható január 21-től a Kultúrtörténeti Múzeumban, amely Norvégia legnagyobb történelmi leletgyűjteményével rendelkezik a kőkortól a modern korig.

Nyitókép: Alexis Pantos/KHM, UiO

RÚNA

Kétezer éves lehet a nemrég talált rovásírásos kő