A felmérés készítői szerint nem feltétlenül a Covid-járvány miatti iskolalezárások állnak a visszaesés hétterében. 

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.  

Az oktatásban vagy 20 éve megfigyelt negatív folyamatok mélypontját jelzi a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek magyar eredményei rosszabbak, mint valaha és a nemzetközi átlagot sem érik el. Mindösszesen: a magyar diákok tudása mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt romlott, s az iskolarendszer képtelen a társadalmi-szociális különbségek csökkentésére – a kiegyenlítésről nem is beszélünk.

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

„Ahol az oktatás egész alapgondolata eltér a magyartól, annak elemeit átvenni annyira lenne értelmes, mint mondjuk a Volkswagen Golfba betenni egy Ferrari adagolóját” - ezt mondta Kósa Lajos a PISA-teszt kapcsán arra, szerinte miért nem érdemes más külföldi gyakorlatot átvenni. A Pedagógusok Szakszervezeténél viszont azt mondják, éppen emiatt kellene a teljes rendszert újragondolni. Az oktatási államtitkár szerint már készülnek a javaslatok arra, mit kell változtatatni a módszertanon.