A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében, írja az MTI. A felfedezésről a Nature Communications tudományos folyóiratban számoltak be.

A most Syllipsimopodi bideni névre keresztelt őspolipot az amerikai Montana állam középső részén, a Bear Gulch nevű mészkőformációban találták, és 1988-ban a kanadai Royal Ontario Museumnak adományozták. A fosszília évtizedeken át hevert egy fiókban, a tudósok figyelmét jobban lekötötték a megkövült cápák és más, érdekesebbnek látszó leletek, ám egy napon felfigyeltek a lény 10 karjára.

A ma ismert nyolckarú polipfajoktól eltérően a fejlábúak ezen ősének tíz karja volt, ezek közül kettő kétszer olyan hosszú, mint a többi nyolc. A 328 millió éves kövület olyan jó állapotban maradt fenn, hogy karjain két párhuzamos sorban jól kivihetők még a tapadókorongok is.

Az őspolip tíz karja Kép: Christopher D. Whalen & Neil H. Landman / Nature Communications

A Syllipsimopodi bideni sekély trópusi óceáni öbölben élhetett, közepes szintű ragadozó lehetett, kisebb gerincesekkel táplálkozhatott. Az állatnak torpedóformájú teste és tintahalszerű megjelenése volt, de nem állt közeli rokonságban a tintahalakkal, amelyek sokkal később jelentek meg. Ez a legrégibb ismert élőlény olyan tapadókorongokkal, amelyek megkönnyítik a zsákmány és más tárgyak megfogását.

Az amerikai Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai szerint a 12 centiméter hosszú példány sok millió évvel korábban élt, mint azt eddig feltételezték, ami azt jelenti, hogy a polipok a dinoszauruszok előtti időkből erednek. A kövület sokat változtat a polipok evoluciójával kapcsolatos ismereteinken, és arra utal, hogy az állatok ezen csoportjának legősibb tagjai külsőleg a ma élő tintahalakra hasonlítottak.

A tudósok szerint a Syllipsimopodi bideni egyszerre lehetett az őse a mai polipoknak és a vámpírtintahalnak, neme egyetlen képviselőjének, amely nevétől eltérően inkább polip, mint tintahal. A vámpírtintahal eddig ismert legkorábbi példánya 240 millió éves volt. A mai vámpirtintahalnak nyolc karjuk van és két elcsökevényesedett végtagjuk, ez utóbbi a polipoknál nem fordul elő. A Syllipsimopodi bideni az első kövület, amely bizonyítja, hogy a lábasfejűek őseinek 10 karja volt, mint azt korábban is feltételezték.

A fajt leíró tudósok (Christopher D. Whalen és Neil H. Landman) Joe Biden amerikai elnökről nevezték el a furcsa lényt, elmondásuk szerint tiszteletük jeleként, amiért az elnök erősen támogatja a tudományt és a kutatásokat.

Nyitókép: K. Whalen/Christopher Whalen/nhm.ac.uk

ŐSPOLIP

Az amerikai elnökről neveztek el egy tízkarú őspolipot