Amikor egy takarításból fertőzés lehet

Egy ártatlannak tűnő tavaszi nagytakarítás is hordozhat kockázatot. A padláson vagy a kerti tárolóban felkavart por ugyanis vírusokat is tartalmazhat – például a vörös egér által terjesztett hantavírust.

Ez a vírus belélegezve fertőzhet, és bár Európában többnyire enyhe tüneteket okoz – láz, izomfájdalom, influenzaszerű panaszok –, egy furcsa jelenség is előfordulhat: átmeneti látásromlás.

Vírusokat terjesztenek – mégis megmenthetnek minket az állatok? — A HZI Mikrobiális immunreguláció részlegének laboratóriuma, ahol a kutatók a fertőzések és az immunválaszok működését vizsgálják. Fotó: HZI / Waldthausen & Kreibig

Ami az embernek veszélyes, az az állatnak nem

A válasz több európai kutatóközpont munkájából rajzolódik ki. A grazi Orvostudományi Egyetem és a Bécsi Orvostudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Intézet szakemberei hantavírusos betegeket vizsgáltak.

Megfigyelték, hogy az enyhe lefolyású fertőzésen átesett emberek szervezete olyan ellenanyagokat termel, amelyek más – akár veszélyesebb – vírusokat is képesek semlegesíteni.

Meg tudtuk mutatni, hogy a pácienseink ellenanyagai laboratóriumi körülmények között amerikai hantavírusokat is képesek semlegesíteni

– mondta Robert Krause infektológus. Ez a felfedezés a jövőben akár új kezelési formák, például passzív immunterápiák alapja lehet.

Ez a különbség indította el a kutatásokat: mit csinál másképp az állatok immunrendszere?

Mit mutatnak a kutatások?

A válasz több, egymással összefüggő tudományos vizsgálatból rajzolódik ki. Európai kutatócsoportok – például a grazi és bécsi orvosi egyetemek szakemberei – hantavírusos betegeket vizsgáltak.

Azt találták, hogy az enyhe lefolyású fertőzésen átesett emberek szervezete olyan ellenanyagokat termel, amelyek más, akár veszélyesebb vírusokat is képesek semlegesíteni.

Ez akár egy új kezelési forma, az úgynevezett passzív immunizálás alapja is lehet a jövőben.

Mini szervek segítik a kutatókat

A kutatás másik izgalmas iránya az úgynevezett organoid-technológia. A Bécsi Állatorvostudományi Egyetemen például valódi állatok helyett apró, sejtekből felépített mini szerveken vizsgálják a vírusok hatását.

Ezek lehetnek:

emberi tüdőt utánzó modellek
denevér légúti sejtekből álló struktúrák
teljes légúti rendszert modellező sejthalmazok

Ezeken vizsgálják, hogyan reagálnak a sejtek a vírusokra – már az első pillanattól kezdve.

Miért különlegesek a denevérek?

A kutatások szerint a denevérek immunrendszere több ponton is eltér az emberétől: gyorsabban reagál, és hatékonyabban tartja kordában a vírusokat.

Egyes vizsgálatok szerint már a fertőzés előtt erősebb alapvédelemmel rendelkeznek, így a vírusok nem tudnak elszaporodni a szervezetükben.

Nemcsak megérteni, hanem megelőzni is lehet

A kutatók nemcsak azt szeretnék megérteni, hogyan működik ez a védekezés, hanem azt is, hogy mely vírusok képesek egyáltalán átterjedni az emberre.

Ez kulcsfontosságú lehet a jövőben:

új járványok előrejelzésében
veszélyes vírusok kiszűrésében
hatékonyabb gyógyszerek fejlesztésében

Az állatok kettős szerepet játszanak: egyszerre lehetnek fertőzések forrásai és a megoldás kulcsai. Bár bizonyos vírusokat ők adják át az embernek, immunrendszerük olyan mintákat mutat, amelyek új utat nyithatnak a gyógyításban.

A jövő egyik nagy kérdése az lehet: képesek leszünk-e megtanulni azt, amit az állatok már régóta tudnak?

Fotók: HZI / Waldthausen & Kreibig, Heinz Gramann

Ez is érdekelhet

ORGANIDKUTATÁS

Vírusokat terjesztenek – mégis megmenthetnek minket az állatok?