A Politico terjedelmes, 2022-es évet összegző írása szerint hosszú idő után idén leáldozott azoknak a nárcisztikus politikai-, szórakoztatóipari- és közéleti szereplőknek, akik az elmúlt évtizedben az önimádatuk révén rövid idő alatt nagyon magasra jutottak. A lap többek között Donald Trump elnökségét hozza fel példának, aki lényegében az egyszemélyes showjának köszönheti, hogy négy éven keresztül vezethette a világ talán legbefolyásosabb országát.

A Politico szerint Trumphoz hasonlóan a figyeleméhség és az egoizmus egyvelege repítette a csúcsra Elon Muskot, Meghan Marklet vagy épp Kanye Westet is, ők mind az önimádatukat tudták forintosítani minden eddiginél hatékonyabb módon.

2022-ben úgy látszik, fordult a kocka és az említett emberek sem úgy ragyognak már, mint azelőtt.

Bár Donald Trump még mindig versenyben van a republikánusok elnökjelöltségéért, de a Capitolium ostroma miatt több nyomozás is zajlik ellene, ráadásul sokak számára világossá vált, hogy az egykori elnök továbbra is képes gyerekként értelmezni szigorú, nemzetbiztonsági előírásokat.
Elon Musk a 2010-es évek elején még a bolygó megmentőjeként tetszelgett, viszont ma már rengetegen azt gondolják róla, hogy egy futóbolond, aki a saját egójának az oltárán képes feláldozni egy szólás- és sajtószabadság szempontjából rendkívül fontos platformot, a Twittert.
Meghan Markle mindeközben észre sem veszi, hogy nemcsak a briteket, hanem a fél világot is magára haragítja a legújabb netflixes dokujában, mindezt ráadásul önként és dalolva teszi.
Kanye West egója és önimádata pedig szó szerint véget vetett a pályafutásának, miután nem volt hajlandó visszatáncolni az első, a második vagy épp a harmadik megosztó megnyilvánulás után, inkább teljes gázzal beleállt, így jutott el a nyilvánvaló antiszemitizmusig.

Az említett sorsfordító események nem biztos, hogy globális folyamatok eredményei.

Azt hiszem, az embereknek most lett elegük

– mondja John P. Harden, a Ripon Főiskola politológia professzora a Politico újságírójának. Harden a nárcizmust tanulmányozza a politikában. Egy 2021-es tudományos cikkéhez népszerűséget vizsgáló felméréseket és pszichológiai tanulmányokat tekintett át, amelyekből világosan kiszámolhatóvá vált az amerikai elnökök nárcizmus-indexe. A lista alján Jimmy Carter, George W. Bush és Calvin Coolidge szerepeltek. A csúcson Lyndon Johnson, Richard Nixon és Theodore Roosevelt végzett. Donald Trump azért nincs a listán, mert a felmérés az ezredfordulóig hivatalban lévő elnököket vizsgálta. Harden elmélete szerint az egoizmus szőheti a történelem fonalát: nemzetközi konfliktusok jöhetnek létre, háborúk robbanhatnak ki egy nárcizmus vezérelte politikai döntés miatt.

Tipikusan ilyen eset az, amikor egy hivatalban lévő elnök figyelmen kívül hagyja a tanácsadók intelmeit.

Harden szerint a nárcizmus épp ezért lehetne akár klinikai diagnózis is, de a társadalomtudósok jelenleg mégis személyiségvonásként határozzák meg. Mindannyiunkban van egy egészséges mennyiségű önimádat, ezért posztolunk Instagramra vagy Facebookra. Akikben ez túlcsordul, azok őszintén képesek elhini, hogy ők a legjobbak abban, amit csinálnak és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az egójukat.

Hogy a továbbiakban is igény lesz-e ilyen emberekre, azt a nyilvánosság fogja eldönteni. Harden szerint a politikában a választók ciklikusan szavaznak meg nárcisztikus politikusokat, egy önimádó elnök után rendszerint egy szerényebb, visszafogottabb vezetőre voksoltak az elmúlt évtizedekben.

A szakértő szerint ez a gyakorlat működhet más nyilvánosságokban is, vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy az emberek elfáradtak és nem akarják már elolvasni a sokadik botránykönyvet Meghan Markle-ről vagy ilyen bizonyíték az is, hogy Elon Musk követőinek a nagy része azt szeretné, hogy ne ő vezesse a Twittert a jövőben.

Nyitókép: Taylor Hill / Getty Images

ÖNIMÁDÓ

2022-ben leáldozott az önimádók csillaga