Számos európai országban terjed a szamárköhögés, Bulgáriában már két csecsemő is meghalt a betegségben. Magyarországot a magas átoltottság miatt egyelőre elkerülte a veszélyes fertőző betegség, de a gyermekorvosok szerint nem árt óvatosnak lenni.  

Fél Európát megfertőzi az omikron variáns, ráadásul néhány héten belül. Ezt a WHO európai részlegének vezetője közölte 12 nappal ezelőtt. Dr. Hans Kluge a WHO európai igazgatója egy francia hírügynökségnek tegnap már azt nyilatkozta, hogy lehetséges, hogy Európában tavasszal véget ér a járvány az omikron hullám hatására, hiszen a becslések szerint márciusig az európaiak több mint 60 százaléka megfertőződik majd a variánssal.

Egy miniszter szerint ez a helyzet.

A virológus indokoltnak tartja, hogy lejárati ideje legyen a védettségi igazolványoknak.

Rusvai Miklós víruskutató ráeresztené a koronavírust az emberekre, hogy elérjük a nyájimmunitást. Szerinte nincs más megoldás. Boldogkői Zsolt virológus viszont egyáltalán nem ért egyet ezzel.

Ahhoz, hogy az immunválasz teljes és hosszútávú legyen, mindkét oltást fel kell venni. A viruskutató szerint az ismétlőoltással akár egy évre is védetté válhat a szervezet. Rusvai Miklós szerint egyéni és közösségi érdek is mindkét oltás felvétele. A nyájimmunitás kialakításában ugyanis csak azok segítenek, akik teljes védettséget szereznek.

Bár Magyarországon vasárnap meghaladta az 5 milliót azok száma, akik megkapták legalább az első oltást, mégis hatalmas vitákat vált ki az oltáskérdés. A korlátozások jelentős részét eltörölték, mégis csak azok szabadulhattak fel igazán, akiknek van védettségi igazolványuk – ez feszültséget szül. Hiszen sokan még most is elutasítják a koronavírus elleni vakcinát. A Híradó tegnap esti különkiadásában is parázsvita alakult ki a témával kapcsolatban.

Kétdózisú vakcina 7600 résztvevővel, 6 hónap és 11 év közötti gyermekeknek, ez a Moderna kísérletének a lényege, amelyben a legkisebbek kapnak koronavírus elleni védőoltást. Az amerikai-kanadai kísérletről Novák Hunor gyermekgyógyászt kérdeztük. A szakember szerint a nyájimmunitás elérésében is sokat jelentene a gyerekek beoltása, másrészt egyre több fiatalt fertőz meg a koronavírus. A betegség lefolyása ugyan enyhébb mint az időseknél, mégis vannak, akik komolyan megbetegednek. Már csak ezért is lehetne hatalmas lépés a gyerekek oltása.

Április elejéig mintegy kétmillió ember kaphatja meg a vakcinát, de ez függ attól, hogy a védőoltások időben megérkeznek-e. Ha minden jól megy, nyárra akár ki is alakulhat a nyájimmunitás.

A Harvard egyetem egyik professzora szerint addig nem tud kialakulni a koronavírussal szembeni nyájimmunitás, amíg a gyerekeket be nem oltják. Óriási populációról beszélünk, akik valóban hordozók, de vajon van ennek a felvetésnek realitása, erről kérdezzük Dr. Novák Hunor gyermekgyógyászt. A szakember szerint valóban terítékre kerülhet a gyerekek oltása, de nem ők a legveszélyeztetettebb korosztály és kevésbé terjesztik a koronavírust, mint korábban feltételezték.

Rusvai Miklós víruskutató szerint bár csökkenő tendenciát lehet látni a koronavírus terjedésében Magyarországon, több ok miatt mégsem javasol lazításokat.

Amíg Európa több részén nagy ütemben nő a koronavírus-fertőzöttek száma, addig Svédországban annyi az újonnan regisztrált vírushordozó, mint a járvány kezdetén. És egyre kevesebben szorulnak intenzív kezelésre. Ráaádásul még korlátozásokat is alig vezettek meg, nem úgy, mint Európa más részein.

Mikor lesz védőoltás és kik kapják először? Hol tart most az oltás kifejlesztése és mennyire lesz biztonságos, ha rohamtempóban fejlesztik ki? Számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket, amelyekre most Jerome H. Kim-től, a világ egyik vezető védőoltás szakértőjétől, és Merkely Bélától, a Semmelweis Egyetem rektorától igyekszünk választ kapni.

A Fókusz egy angol kutatóintézet hetente frissülő adatai és a halálozások alapján számolta ki, hányan eshettek át a fertőzésen, vagyis mekkora volt az átfertőzöttség május elején néhány országban. Magyarországon fél százalék körül volt azok aránya, akik már elkapták a betegséget. Ez nagyjából 50 ezer embert jelent. Ez azt jelenti, hogy nálunk több, mint százszor ennyi fertőzött kellene ahhoz, hogy a betegségen átesettek megvédjék a többieket a vírustól.

Svédországban továbbra is nyitva vannak a boltok és az éttermek. Nem zártak be az iskolák, sőt kisebb tömegrendezvényeket is lehet tartani. A skandináv ország egyedülálló ezzel Európában és bár hivatalosan tagadják, sokak szerint abban bíznak, hogy kialakul az úgynevezett nyájimmunitás, ami egy természetes védelmi rendszert nyújthat a járvány ellen. De mit is jelenet ez pontosan és miért ezzel kísérleteznek ott?