Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá – mondta az örmény televízióban elmondott beszédében Nikol Pasinján vasárnap az MTI szerint.

Örményország a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. A tömbben meghatározó szerepe van Oroszországnak, ez által Jereván és Moszkva egymás katonai szövetségesei.

Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát

– mondta.

Emellett azt is bejelentette, hogy előkészületeket tettek a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra. Az ICC az a szervezet, ami háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt. A kormányfő ugyanakkor hozzátette, Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán Örményország biztonságát szolgálja.

Szeptemberben már voltak jelei annak, hogy Örményország új szövetségeseket keres, többek között közös hadgyakorlatot tartottak az Egyesült Államokkal.

Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz

– tette fel a kérdést Pasinján.

Úgy vélte, Örményország „néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent” – utalt a szomszédos Azerbajdzsánra, amellyel az elmúlt években több összecsapás, illetve háború is kitört Hegyi-Karabah miatt.

„Felszólítjuk partnereinket, tartsák tiszteletben államunk szuverenitását (...), a nemzetközi közösséget pedig arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki támogatását Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt” – tette hozzá.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott „terrorellenes műveletében” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, de hozzátette, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.

A kormányfő kijelentette: országa kész befogadni Hegyi-Karabah örmény lakosságát, hiszen az ott élő, néhány napja azerbajdzsáni fennhatóság alá került örményeket etnikai tisztogatás veszélye fenyegeti.

Nyitókép: Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. – Fotó: MTI/EPA/Örmény kormány sajtószolgálata

NIKOL PASINJÁN

Újabb blamázs Putyinnak, az örmény kormányfő bejelentette: az orosz szövetség semmit sem ér

Évtizedes véres vitát zártak le az örmények és az azeriek Hegyi-Karabah miatt