A pszichológia és az idegtudomány szerint több különböző mechanizmus is szerepet játszik abban, hogy felnőttként gyorsabbnak érezzük az évek múlását.

1. Gyerekként minden új – és az agyunk ezt „lassabbnak” érzékeli

Az egyik legfontosabb tényező az újdonság. Gyerekkorban szinte minden tapasztalat új: új barátok, új helyek, új tudás. Az agyunk ilyenkor rengeteg információt dolgoz fel és sok új emléket rögzít. Ez az intenzív feldolgozás azt az érzetet kelti, hogy az idő „kitágul”.

Felnőttkorban viszont a mindennapok jelentős része rutinból áll. Az agy hatékonyabbá válik, felismeri a mintákat, és kevesebb új információt rögzít. Emiatt az események könnyebben „összefolynak” az emlékezetben – és utólag rövidebbnek tűnik az időszak.

Az idő gyorsulása: miért tűnik minden év rövidebbnek? — Fontos, hogy minden pillanatot megéljünk, ne csak éljünk

2. Az életünk egyre hosszabb – ezért egy év egyre kisebb rész

Van egy egyszerű, de látványos matematikai magyarázat is: egy ötéves gyerek számára egy év az addigi életének 20 százaléka. Egy ötvenéves embernél viszont csak 2 százalék. Így minden újabb év egyre kisebb „szeletet” jelent az életünkből, ezért szubjektíven rövidebbnek érezzük. A kutatók ezt gyakran logaritmikus időérzékelésnek nevezik: az agyunk a múlt tapasztalataihoz viszonyítva érzékeli az idő múlását.

3. Az agy kevesebb „eseményt” regisztrál

Egy újabb idegtudományi kutatás szerint az életkor előrehaladtával az agy kevesebb különálló eseményt érzékel ugyanabban az időszakban. Egy fMRI-vizsgálat során például azt találták, hogy az idősebb emberek agyában ritkábban váltanak az idegi aktivitási minták, ami azt jelenti, hogy az agy kevesebb „mentális eseményt” különít el. Ha az agy kevesebb ilyen határt érzékel, az időszak egységesebbnek – és rövidebbnek – tűnik.

A Reggeliben szó volt róla, hogyan lehet késleltetni az öregedést:

4. A dopamin és a „belső óra” is változik

A biológiai folyamatok szintén szerepet játszhatnak. Az életkorral csökkenhet a dopamin nevű neurotranszmitter szintje, amely az újdonság, a motiváció és az időérzékelés szabályozásában is fontos. Ha az agy „belső órája” lassabban működik, akkor a külső világ eseményei gyorsabbnak tűnhetnek.

5. A rutin felgyorsítja az időérzetet

A mindennapi rutin szintén kulcsfontosságú. Amikor sok hasonló nap követi egymást, az emlékeinkben ezek kevésbé különülnek el. Így visszatekintve az időszak rövidebbnek tűnik. Ezért van az, hogy egy két hetes nyaralás gyakran hosszabbnak érződik emlékezetben, mint egy fél év rutin a munkahelyen.

Lehet lassítani az időt?

A kutatók szerint a szubjektív időérzet befolyásolható. Az új élmények, az utazás, egy új hobbi vagy akár egy új útvonal kipróbálása a munkába menet mind segíthet abban, hogy az agy több különálló emléket rögzítsen. Más szóval: az idő nem gyorsul fel – csak az agyunk kezeli másképp. És minél több új élményt adunk neki, annál „tágabbnak” tűnhet az életünk.

NEUROTRANSZMITTEREK

Az idő gyorsulása: miért tűnik minden év rövidebbnek?