Jean Raspail francia író Szentek tábora című, 1973-ban kiadott, az illegális bevándorlásról szóló „hátborzongató” regénye jelenik meg a héten az Alapjogokért Központ gondozásában, magyar nyelven, tájékoztatta a jogi elemző intézet csütörtökön az állami hírügynökséget. A szervezetről nemrég az Átlátszó írta meg, hogy tavaly akár kilenc milliárd forint támogatást is kaphattak.

A Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda az elmúlt években több milliárd forintot küldött a Batthyány Lajos Alapítványnak, amely mások mellett ezt a szervezetet is támogatta.

Arra nem tért ki a közlemény, hogy milyen forrásból, és mennyit költenek a fehér felsőbbrendűség hívei egyik kedvelt regényének magyar kiadására.

Az Alapjogokért közleménye felidézte, hogy a 2015-ben kirobbant migrációs válság az utóbbi hét évben folyamatosan hatást gyakorolt Európa mindennapjaira. „Egy hosszú ideje tartó krízishelyzet legnagyobb veszélye, hogy hozzászoktatja az általa érintett országokat a jelenség létezéséhez, akik emiatt elkényelmesednek, egy idő után pedig nem prioritásként kezelik a probléma megoldását”, írták, hozzátéve: „az illegális bevándorlás okozta helyzet is ezt a kifárasztásra hajlamos monotonitást hozta magával”.

Jean Raspail Szentek tábora című, 1973-ban első alkalommal megjelent, akkor még disztópikusnak ható regénye is erre hívja fel az olvasók figyelmét – írták. A szerző „már 50 évvel ezelőtt szembe mert menni az egyre népszerűbbé váló, nyugati, álságosan jóemberkedő áramlatok sokaságával”, írták.

A kommüniké szerint a 2000-es évek migrációs nyomásának erősödével párhuzamosan fedezték fel egyre többen Raspail művét, amely „egy rendkívül egyszerű" történetet mesél el.

Egy éjjel Franciaország déli partjainál száz rozsdás tengerjáró köt ki, rajtuk körülbelül egymillió, Kalkuttából a jobb élet reményében elvágyódó bevándorlóval, ismertette a központ. Megfogalmazásuk szerint a szerző „hátborzongató plasztikussággal” mutatja be a toleranciára nevelés és érzékenyítés sajtóban és sajtó által használt eszközeit, az értelmiségi rádióst, a művelt publicistát (és társaikat), akik naponta gyúrják át a hétköznapi franciák és politikusaik agyát és lelkét, hogy „örömkönnyek között tagadják meg saját országukat”. A Nyugat, saját épségével mit sem törődve, tárt karokkal fogadja a bevándorlótömeget. Amikor pedig felismerik ennek a hozzáállásnak a veszélyeit, már túl késő, az államrend felbomlik, a társadalmi rend szétesik, tették hozzá.

Kitalált elmélet, valós következmények

A központ kitért arra is, hogy Raspail szókimondó alkotását „a kezdetektől fogva megpróbálták ellehetetleníteni”, a szerzőt gyűlöletbeszéddel vádolták, könyvét bojkottálták. A regény „hiánypótló alkotás, ezért vállalkozott az Alapjogokért Központ arra, hogy ezt a jobb sorsa érdemes alkotást eljuttassa minden érdeklődő könyvespolcára” közölték, jelezve, hogy a Szentek tábora magyar nyelven e héttől elérhető a könyvesboltokban.

A könyv története rímel a durván rasszista „népességcsere-elméletnek” nevezett konteóra, amelynek nevében már több tömeggyilkosság is történt az Egyesült Államokban. A Szentek tábora az amerikai fehér felsőbbrendűség hívei között nagy népszerűségnek örvend.

Az alkotás az indiai menekülteket „mocskosnak, brutálisnak” ábrázolja, egyikőjük „a szarevőként” ismert a könyv világában. A mű végén a színesbőrűek világszerte másodrendű polgárokat csinálnak a fehérekből: Amerikában a feketék, Ázsiában pedig a kínaiak rohanják le a „fehér nemzeteket”.

Még ilyen elemeket is tartalmaz a cselekmény:

az Európába tartó hajón, a mocsokban orgiázió, pedofil bevándorlók
az angol királynőt arra kényszerítik a bevándorlók, hogy adja hozzá fiát egy pakisztáni nőhöz
egy fekete mészáros megöli a főnökét, amikor az megkéri, hogy dolgozzon gyorsabban
Algériában a helyiek százával erőszakolják meg „a kedves francia lányokat”
„elsőként a szörnyetegek léptek partra, a groteszk kis kéregetők Kalkutta utcáiról”

Az USA-ban a Southern Law Poverty Center már 2001-ben felhívta a figyelmet a fehér felsőbbrendűség konteóinak és a könyv történetének párhuzamaira: szerintük az a „fehér népirtás” elméletét népszerűsíti.

A Time magazin egy „epés hiszinek” nevezte kritikájában a művet, míg a hetvenes évek francia kritikusai dicsérték a szerző prózáját. A kétezres évektől egyre több kritika érte a könyv rasszizmusát, amit Donald Trump stábjának több tagja is reklámozott.

A népességcsere-elmélet térhódításáról és a nyomában elkövetett gyűlöletbűncselekményekről korábban hosszabb cikkben foglalkoztunk. A májusban Buffalóban tíz embert lemészároló rasszista tinédzsert is ez motiválta.

Nyitókép: Jeanne LeGall és Claudia Carballada a buffalói mészárlás helyszínénél. Fotó: Matt Burkhartt for The Washington Post via Getty Images

NÉPESSÉGCSERE

A fehér felsőbbrendűség híveinek kedvelt könyvét adja ki az Alapjogokért Központ