Márkus Liza 26 éves budapesti tanárnő, akit kiskora óta vonz a művészet világa és az a terve, hogy beindítja szólókarrierjét. Olyan dallal készült a The Voice meghallgatására, amivel szerinte ajtóstul ront a házba.

Nemcsak a nézők, de néha még a zenei világsztárok is csodálkozva tekintenek a Müpa épületének különleges adottságaira. Egy rendhagyó kultúr-túrába oltott háztűznézőbe mentünk a speciális épület nem túl sokat látott részeibe. Mutatjuk a minden szempontból nagyon érdekes műremeket, amit kultúrplázának hívtak a megnyitásakor és ami azóta is rengeteg koncertnek és fesztiválnak ad otthont.

10 éves korában állt először kamera elé, 17 évesen megrendezte első filmjét, a legjobb barátja segítette benne. Kern András karrierje elején több volt a drámai szerep, de aztán jöttek a vicces karakterek és 15-20 éve már szinte nem kérnek tőle mást, csak nevettetetést. Pedig a Kossuth-díjas színész nem szereti a skatulyát. Erről és kevésbé ismert szerepeiről is beszélt a 21. században!

100 éve nincs számukra lehetetlen – nincs erős film pár száz háttérben dolgozó „erős” ember nélkül. Most velük ünnepeljük a magyar filmet – a XXI. században!

Mi tartotta őket egyben ennyi éven át? Legutóbb a nyáron, „Még mindig élünk” címmel adott koncertet a szokatlan formáció - egy női duó - amely már 30 éve van együtt. És bár külön-külön is fellépnek, a páros táncot nem adták fel, mert a nevük ezt jelenti.

A Padödö zenekar történetéről forgatott filmet Lázs Sándor. Falusi Mariann és Lang Györgyi különös duettje a 21. században - kedden!

A leghíresebb magyar filmrendező mondta róla, hogy Békés Itala mutatta meg neki, hogy 90 évesen is bele lehet kezdeni új kalandokba. Enyedi Ildikó beszélt így a legidősebb magyar színművészről: Békés Itala túlélte a második világháborút, a Rákosi- és a Kádár-rendszert – mindvégig színpadon. Gyakran egyedül vitt el egy egész estét, kísérletezett, újított, hogy eltakarítsa a hazugságot, mindent, ami elleplezi a valóságot.

Dargay Attila nem csak a gyerekeket tudta megnevetetni. Üzent a felnőtteknek, kigúnyolta a közhelyeket, amelyeknek mindannyian bedőlünk - és ez az üzenet a mai napig érvényes. Az pedig, hogy filmjei hogyan állják a versenyt a XXI. században, az napokon belül kiderül: mintegy 40 év után újra műsorra tűzik a mozik a Vukot, a felújított Vukot.

Bud Spencer és Terence Hill a hetvenes évek elején – ekkor már az olasz neorealizmus leszálló ágban volt – megalkották a vértelen akcióvígjáték műfaját, amelyhez tökéletes zenét írt a komédiák állandó szerzőpárosa, Guido és Maurizio De Angelis. Hogy mennyit adtak hozzá a filmekhez? Kipróbáltuk.

A Szabad Európa Rádióról a többségnek az 56-os forradalom idején közölt tudósítások jutnak eszébe, és a vád, hogy emigráns magyarok arra bíztatták a hallgatókat: tartsanak ki, mert jönnek az amerikaiak. De az amerikaiak nem jöttek, legalábbis katonák nem. Helyettük jöttek zenészek, hozták a slágereiket, és a szórakoztatóipar valószínűleg nagyobb csapást mért a szocializmusra, mint bármilyen fegyverkezés.  

Egy hely, ahová csak kevesen léphetnek be, ahol fel sem fogható, mit csinálnak éjjel-nappal, és persze, ahol legendák születnek. Forgatásunk során napokat töltöttünk el a Színművészeti Egyetemen. Hogy lássuk, hogy születnek az álmok. És valóra válhatnak-e?

Aki utálta a műelemzéseket az irodalomórákon, az tartson most velünk. Nem fogunk költői képeket keresgélni és még azt sem, mire gondolhatott a szerző. Csak arról fogunk beszélni: mitől olyan menők ezek a Pál utcai fiúk. És Molnár Ferenc. Vigyázat! Sikertörténet következik!

Vajon mi lett volna, ha Bárdy Margit nem megy ki Németországba, ha nem lesz kint befutott színházi díszlettervező, vagy nem alkotja meg az Orion űrhajó legénységének jelmezeit. Hanem itthon marad és itt próbál boldogulni. Valószínűleg a tűrt és a tiltott kategória határán billegett volna, talán részt vett volna ellenzéki találkozókon. Mi ez a hülyeség elvtársnő? Kérdezték volna tőle, amikor megtervezi egy balettelőadás jelmezeit. De Bárdy Margit elment Németországba. Így életművét Magyarországon kevesen ismerik, viszont szerencsére szabadon alkothatott.

Bob Schulz neve Magyarországon szinte csak filmes körökben ismert, de külföldön, különösen Kanadában és Amerikában jóformán fogalom. 1956-ban menekült Torontóba, fiatalemberként ott kezdett reklámokat készíteni, s vált belőle az idők során elismert filmes szakember. A XXI. Századnak életéről, élményeiről mesélt.

Gyerekmesét írt, társadalomkritika volt. Nem akart megfelelni a politikai propagandának. Kilenc politikai rendszert élt túl, erkölcsi szilárdságát egyik sem tudta megtörni. Tersánszky Józsi Jenő, a Misi mókus és Kakuk Marci atyja, a XXI. században.

Közellenség - szinte váratlanul fordul a társadalom egyes etnikai és vallási csoportok ellen. Néha a kormányok, a hatalom indít gyűlöletkampányt egy-egy közösség ellen. Máskor egy-egy embert, nem ritkán művészt szemelnek ki, és tesznek meg a közösség ellenségének, ebben a filmben egy szobrászt. Miért és hogyan történik mindez?

Tudják, mi a közös Moszkvában, Jakartában, a skóciai Aberdeenben, a kaliforniai Santa Monicában, Londonban, és Budán a Németvölgyi út 99-ben? Ezeken a helyeken mind állítottak fel szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. A sort percekig lehetne folytatni. Rajta kívül sokan vannak még, akiknek alkotásait kiállították külföldön, becsülik őket, világhírűek, itthon mégis ismeretlenek. Köztük Kisfaludit, akit - ha másról nem - az 1947-ben elkészített felszabadulási emlékműje miatt kellene. És persze a hozzá fűzódő legendák miatt...

Ha Bánk bán, akkor Hazám, hazám. Ha Hazám, hazám, akkor Simándy József. Szívküldiben, kívánságkosárban, iskolai énekórán és videómegosztón is. Szentségtörés, ha csak el meri énekelni más is az áriát. Rocksztárnak kijáró rajongás, kultusz az övé - és még a feleségére is rászólt egy újságíró, ha azt merte mondani egykori férjére, hogy.. Na de ezt nem áruljuk el előre. Családtagokkal idéztük fel, milyen volt az autószerelőből lett énekes. És kollegáival, az új énekes-generáció tagjaival beszéltünk arról, vajon milyen érzés utána énekelni Bánk bánt úgy, hogy tudják, sokaknak nemcsak a Hazám, hazám, de Simándy is a mindenük.

Mindig a célegyenesben buktak el – ezt mondta Presser Gábor az LGT-ről, amikor Nyugat-európai sikereikről kérdeztük. Furcsa ez, hiszen a legnagyobb fesztiválokon léphettek fel, többszázezer ember előtt, angol nyelvű lemezük is megjelent, de a nagy áttörés elmaradt. A támogatás, a pénz hiányzott hozzá, amit egy magyar zenekar akkoriban legfeljebb az államtól kaphatott volna. Az LGT sem kapott, pedig Magyarországon egy-egy albumuk többszázezer példányban jelent meg, és az állami hanglemezkiadó sokat keresett rajtuk. Annak viszont nem örültek volna, ha egy zenekar, amely nem simulékony, nyugaton sztárrá válik. Arról, hogy mekkora sikerük volt kint, csak rövid tudósításokban számoltak be. Amerikában készült filmfelvételeket pedig egyáltalán nem láthatott a közönség.

Egyetlen zenekar sem változtatott a világon annyit, mint a Beatles. Na, legyünk pontosak - ők voltak az elsők, akiket világszerte követtek és utánoztak. Hatottak a divatra, a hajviseletre, a gondolkodásra. Hogy a szocialista Magyarországra, pontosabban annak fiatalságára is hatottak? A Beatles a világban és Magyarországon.

Fűzték. Ha kellett ragasztották - aztán estéken át vetítették a csodát. És a szerelmesek kedvéért csöngettek a film vége előtt. Nyomtalanul eltűnt régi mozik és egy szakma, amely lassan szintén eltűnik. Varázslók, akik kis falvakba viszik el Hollywoodot, megszállottak, akik ünnepet csinálnak a filmnek. Mozik és mozigépészek a XXI. században.