A korábban tervezett 14 százaléknál jóval kisebb, 10 százalék alatti minimálbér-emelés lehet jövőre – mondta az RTL Híradónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A munkáltatók kiszámítható gazdaságpolitikát és a piactorzító intézkedések megszüntetését kérik az új kormánytól.

Az inflációt jelentősen meghaladó, akár több mint 8 százalékos minimálbér-emelést akarnak a szakszervetek – ezt a Liga elnöke mondta Híradónknak, miután tárgyalni kezdtek a munkáltatókkal és kormánnyal a jövő évi legkisebb fizetésekről. A munkáltatók visszafogottabb emelést ígérnek a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény miatt. A magyar minimálbér a legutóbbi 15 százalékos emelés ellenére is sereghajtó az Unióban.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Még mindig nehéz jó, képzett munkaerőt találni.

A lakhatási és a munkába járási költség felét állja a kormány, ha ukrán menekültet alkalmaznak a munkáltatók.

Az oltás megjelenésekor már felmerült, hogy vajon kötelezővé fogják-e tenni, de eddig úgy tűnt a világban egyelőre egy ország sem teszi meg ezt a lépést. Most a kormány döntése értelmében viszont a munkáltatók elrendelhetik a kötelező oltást a munkavállalóik számára. Asbóth Márton, a TASZ jogásza szerint a nyilvánosságra kellene hozni a járványadatokat, lehessen tudni, hogy mekkora veszélynek vagyunk kitéve, mert csak így tudnának a munkáltatók felelős döntést hozni.

8-9 százalékos béremelésre számíthatnak a dolgozók átlagosan az újévben a munkáltatók szerint, valamivel kevesebbre, mint tavaly - ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke mondta a Portfóliónak. Nagyjából egymillió ember fizetése garantáltan nő mától, a minimálbér ugyanis 8, a szakmunkásoknak járó bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik január elsejével.

Meghamisítja a nyilvántartást és csak papíron adja ki a szabadságok egy részét sok munkaadó - a Foglalkoztatási Felügyelet jelentései szerint. Most három hetük maradt a cégeknek, hogy maradéktalanul kiadják az idei szabadságokat.  

Inkább szenteste napján kellene munkaszüneti napot bevezetni Nagypéntek helyett, ezt mondják a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői. Azt is kifogásolják, hogy a kormány egyáltalán nem egyeztetett velük az új munkaszüneti napról, pedig a változásnak számos szervezési és gazdasági következménye van. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, még nem döntöttek arról, hogy valóban munkaszüneti nap lesz-e a húsvét előtti péntek.

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!