Százezres költőpénzekkel készültek a majálisra, miközben a szakszervezetek 135 év után kiszorultak a Városligetből – éles üzenetek hangzottak el a munkajogokról.

A véres chicagói tüntetéstől a Rákosi-korszak kötelező felvonulásain át a sörös majálisig: így változott meg május 1-je, a munka ünnepe.

A munka ünnepe sokaknak egyet jelent a pihenéssel, majálissal és a hosszú hétvégével. De vajon honnan indult ez az egész, és mi minden rejtőzik a felszín alatt?

A magyar film napja alkalmából május 1-én egész napos különleges válogatással várja a nézőket a Moziklub. Nézd meg a klasszikus alkotásokat!

Hogyan lett a május 1-i munkásmegmozdulásból világszerte ünnep? A kommunista jelképek mögött sokkal régebbi hagyomány húzódik meg.

Fölkelnek a dolgozók, fölöltöznek, és mennek a dolgozóba, dolgozni pedig azért kell, hogy az emberek pénzt keressenek, és ne legyenek szegények – május elsejei összeállításában a Fókusz gyerekeket kérdezett arról, hogyan képzelik el a munka világát. Szerintük milyen egy tökéletes munkahely, és vajon szeretnek-e a felnőttek dolgozni? Azt is megfejtették, hogy mi a különbség a fizetés és a zsebpénz között.

A nyolcórás munkanap kiharcolásáért indult, de mára inkább családi fesztivál, mint a munka ünnepe május elseje. Magyarországon 4 millió 700 ezer munkavállalóból mindössze háromszázezren szakszervezeti tagok, pedig az érdekképviseletek szerint az elmúlt években is romlott a munkajogok helyzete Magyarországon.

Tűzijátékok, lézershow és drónok világították be az eget a munka ünnepén Kelet-Kína egyik nagyvárosában. Csiangszu tartományban ebben az időszakban rengeteg a turista, akiket a látványos fényjáték mellett az ételkülönlegességek is ide vonzzák. Egy helyi étteremtulajdonos szerint egy óra alatt elfogy 250 kilogramm rák. A covid-járvány után idén 90 százalékos növekedésre számítanak a turizmusban, a Kínai Turisztikai Akadémia adatai szerint az ország idegenforgalomhoz kapcsolódó bevételei idén várhatóan elérik az 580 milliárd dollárt.

A nagy felvonulások idején, május elsején a szomorúságnak nem volt helye – legalábbis a szüleink, nagyszüleink beszámolói szerint. Persze az idő múlása megszépítheti az emlékeket. Legendás magyar színművészeket, Molnár Piroskát és Gálvölgyi Jánost kérdeztük meg arról, hogyan gondolnak vissza a munka ünnepére. Egyiküknek a Nemzeti Színház tündérpálinkával megalapozott felvonulása, a másiknak pedig az ünnepségről szóló műsor paródiája a legélénkebb emléke a régi május 1-jékről.

Budapesten több helyszínen is várták az ünneplőket, sokan a hagyományos helyszínt, a Városligetet választották. A szakszervezetek ott sör-virsli jeggyel fogadták a nosztalgiázni vágyó tagjaikat. Az ország sok településén szerveztek május elsejére programot, Miskolcon például májusfát állítottak a Hermann Otto Múzeum előtt.

A munkát és Magyarország uniós csatlakozásának 19. évfordulóját ünnepelték az ellenzéki pártok Budapesten. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke mélyülő szociális válságot jósolt, az MSZP megélhetési biztonságot követelt. A főváros háromnapos majálist szervezett az idén 150 éves Budapest tiszteletére.

A munkásmozgalom által kiharcolt ünnepnapot 1890-ben tartották meg a világon először.

Sok a dátum, na! Az vesse rá az első követ...