Mi köze mindennek a sakkhoz?

Amikor a kutatók az intelligenciát vizsgálják, gyakran nyúlnak a sakkhoz. Nem véletlenül: a sakk az egyik legösszetettebb kognitív tevékenység, ahol a stratégia, a memória, a döntéshozatal és az előrelátás egyszerre dolgozik. Röviden: az agy teljes erőbedobással játszik.

Ezt használta ki egy német–holland–svájci kutatócsoport is, amely 24 000 sakkjátszmát elemzett az elmúlt 125 évből, egészen 1890-től 2014-ig. Összesen 1,6 millió lépést vetettek alapos vizsgálat alá.

Ezt láttad már? Gyerekzseniből a sakk királynőjévé: Polgár Zsuzsa különleges életére Hollywood is felfigyelt

Így mérték az intelligenciát

A kutatók a játékosok lépéseit egy sakkprogram által kiszámolt optimális lépésekkel hasonlították össze. Minél közelebb volt egy ember döntése a tökéletes megoldáshoz, annál jobb kognitív teljesítményt tulajdonítottak neki.

Ez a módszer lehetővé tette, hogy pontosan meghatározzák:

mikor éri el az ember a szellemi csúcsteljesítményét,
és mikortól kezd el csökkenni a kognitív hatékonyság.

A személyid hazudik? Ez deríti ki, hány éves az agyad valójában

A nagy felismerés: 35 évesen tetőzünk

A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy az intelligencia csúcspontja 35 éves kor körül van. Eddig az életkorig javulnak a kognitív képességeink – utána viszont már nem nőnek tovább.

Ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra romlani kezd az eszünk, de a klasszikus értelemben vett logikai és elemző intelligencia innentől nem fejlődik tovább.

Jó hír: ma okosabbak vagyunk, mint régen

Van azonban egy másik, kifejezetten pozitív tanulság is. A kutatás szerint a mai 30–35 évesek intelligensebbek, mint ugyanilyen korú elődeik 50 vagy akár 100 évvel ezelőtt.

Mi állhat mögötte? Uwe Sunde közgazdász, a tanulmány egyik szerzője szerint a környezet óriási szerepet játszik:

komplexebb világban élünk,
folyamatosan alkalmazkodunk a technológiához,
és a digitális környezet állandó mentális kihívás elé állít minket.

Őskori vadászatoktól a mai meetingekig – így működik a figyelem

Akkor 36 felett már csak lefelé?

Szerencsére nem. A tanulmány kizárólag a kognitív, logikai intelligenciát vizsgálta. Az életben viszont ennél sokkal több számít.

A szociális intelligencia, az érzelmi érettség, az empátia, a problémakezelés és az élettapasztalat gyakran épp később erősödik meg. Ráadásul ott van a neuroplaszticitás is: az agy azon képessége, hogy tanulás és alkalmazkodás során folyamatosan átalakuljon.

Ez pedig jó hír, mert azt jelenti: tanulni, fejlődni és alkalmazkodni egész életünkben képesek vagyunk.

Lehet, hogy az IQ-csúcsunkat 35 körül elérjük, de az, hogy mennyire élünk bölcsen, kreatívan és rugalmasan, egyáltalán nem életkor kérdése. Az agy nem leáll – csak másképp kezd működni.

Fotó: Pexels

Mi köze mindennek a sakkhoz?

Így mérték az intelligenciát

A nagy felismerés: 35 évesen tetőzünk

Jó hír: ma okosabbak vagyunk, mint régen

Akkor 36 felett már csak lefelé?

Ez is érdekelhet

MENTÁLIS FEJLŐDÉS

35 évesen vége? A tudomány szerint itt tetőzik az intelligencia