Aki kíváncsi az IQ-szintjére, az az interneten másodpercek alatt találhat erre alkalmas teszteket. Ezek hasznosságát és megbízhatóságát azonban sokan kétségbe vonják, mondván, hogy egyetlen szám nem alkalmas az intellektuális képességeink leírására. A kritikusok szerint

van, akinek indoktalan önbizalmat adhatnak, míg másokat arra késztethetnek, hogy feleslegesen aggódjanak, ha vártnál alacsonyabb számok jöttek ki az IQ-teszt végén.

Az intelligencia mérése több mint egy évszázada foglalkoztatja a pszichológusokat, de mindenki mást is. A kérdést tovább bonyolítja, hogy az intelligenciának nincsen mindenki által elfogadott definíciója, ráadásul az IQ-tesztekkel kapcsolatban is rengeteg tévhit kering. Mit mutatnak meg ezek valójában? Milyen hibás következtetéseket szoktak levonni az emberek az eredményekből? Vajon a géneknek vagy a szocializációnak tudható be a magas intelligencia? – ezeknek jártunk utána.

Az intelligenciatesztek múltja

A mai értelemben vett intelligenciateszteket Alfred Binet alkotta meg a XX. század elején. Őt azzal bízta meg a Francia Közoktatási Minisztérium, hogy készítsen olyan pszichológiai eszközt, amely alapján objektíven megállapítható a gyerekek iskolaalkalmassága. Megvizsgálta, hogy a gyerekek átlagosan hány éves korban tudják megoldani az egyes feladatokat, amelyek így megfeleltethetők voltak egy adott életkorra jellemző átlagos teljesítményszintnek, amelyet Binet mentális kornak nevezett el.

A Binet-féle teszt alapján két egyidős gyerek közül az az értelmesebb, akinek nagyobb a mentális életkora.

Binet tesztjeit Lewis Terman adaptálta angolra, az új változat Stanford–Binet néven vált ismertté, és rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. Mivel a felnőttekre ez már nem érvényes, ezért sokáig csak gyerekeknél mérték az intelligenciát.

Magyarországon Éltes Mátyás munkája nyomán 1914-ben jelent meg a Binet-teszt első adaptációja.

A felnőttek számára készült első IQ-tesztet David Wechsler alkotta meg, akárcsak a deviációs IQ fogalmát, ami a mentális képességek normális eloszlásából indul ki – vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem egy hányados, és nem is egy abszolút értelemben vett tulajdonság, mint például a testmagasság vagy a vércsoport.

Az IQ felnőtteknél relatív mutató, amely azt fejezi ki, hogy egy adott ember milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest.

Az intelligencia nem egyenlő a műveltséggel

A leggyakoribb tévhit, hogy az intelligencia egyenlő a műveltséggel. Aki művelt, az nem feltétlenül intelligens, viszont aki intelligens, az jó eséllyel lesz műveltebb az átlagosnál. Ez abból fakad, hogy az intelligencia együtt jár bizonyos nyitottsággal, kíváncsisággal és információéhséggel – magyarázta Dr. Kovács Katalin, a Mensa HungarIQa egyesület elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan vélekednek az emberek az IQ-tesztekről Magyarországon.

A Mensa egy nemzetközi egyesület, amelynek célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése, számos programot szerveznek és IQ-tesztet fejlesztenek.

Sokan feltételezik, hogy minden helyzetben logikus döntéseket várhatunk el attól, akinek nagyon magas az IQ-ja, a valóság azonban ennél árnyaltabb.

Az intelligencia csak egy tulajdonságunk a sok közül. Nem tesz bölcsebbé, megfontoltabbá, nem lesznek jobbak tőle a szociális készségeink. A magas IQ gyakran együtt jár a szociális készségek hiányával, ami meg tudja nehezíteni a mindennapi életét annak is, aki egyébként nagyon intelligens

– fogalmazott Kovács Katalin.

Fontos megjegyezni, hogy az intelligenciára nincsen pontos és egységes definíció. Raymond Cattell elmélete szerint két komponensből áll: a folyékony (fluid) intelligenciából és a kristályos (crystallized) intelligenciából. Utóbbi azt mutatja meg, hogy a már meglévő, tanult ismereteket (szókincs, társadalmi normák stb.) mennyire tudjuk hatékonyan alkalmazni. A fluid intelligencia ezzel szemben egyfajta találékonyságot fejez ki – azt mutatja meg, hogyan értjük meg és hasznosítjuk az új információkat, miként teljesítünk olyan újszerű helyzetekben, amelyekre nincsen jól bevált sablonunk. A Mensa IQ-tesztjeiben a fluid intelligenciát mérik, kultúrától és nyelvtől függetlenül.

Mit árul el valakiről, ha magas az IQ-ja?

De pontosan mit árulnak el az IQ-tesztek? – tehetnénk fel a kérdést. Az eredményeket több tényező is árnyalja, az emberek pedig szoktak hibás következtetéseket is levonni belőlük. Fontos megjegyezni, hogy az IQ-teszt és annak eredménye mindig egy meghatározott mérési metódus szerint történik. Veszünk egy átlagot, és az attól való eltérést nézzük bizonyos statisztikai szempontok alapján.

Kovács Katalin azt állítja, önmagában nem mond semmit, hogy a teszt végén 135-ös vagy 148-as szám jött ki. Hogy megértsük az eredményeket, ahhoz szükséges tudni, milyen átlagot vett alapul az adott teszt, milyen szórással számolt és egyáltalán kik azok, akiket „keres”. Szerinte szintén zsákutca, hogy gyakran a kiskorúak intelligenciaszintjét mérik ezekkel a tesztekkel, miközben a gyerekek IQ-ja 17-18 éves korra éri el az úgymond „végleges” mértéket, addig dinamikusan változik.

Azt szoktuk mondani, hogy olyan ez, mint a tornasor. Aki iskolakezdésnél a legutolsó volt, az nem törvényszerűen ott fog elhelyezkedni nyolcadikban is

– szögezte le a Mensa HungarIQa egyesület elnöke, megjegyezve, hogy az ő tesztjük sem alkalmas a gyerekek IQ-szintjének mérésére.

„Aki művelt, az nem feltétlenül intelligens” – tévhitek az IQ-tesztekről — Fotó (illusztráció): Getty Images

Azt is fel szokták hozni az intelligenciateszteknél, hogy tartalmaznak olyan típusfeladatokat is, amelyeket valamennyire be lehet gyakorolni. Magyarán: aki sokszor csinálja meg ugyanazt a tesztet, annak már attól is magasabb lesz az IQ-ja. Kovács Katalin szerint ezt azért túlzás állítani. „A vizsgahelyzet ismerőssége, hogy látott már ilyen tesztet valaki, az javíthat némileg az eredményen, de alapvetően nem befolyásolja azt. A tesztíró azzal tud felkészülni, hogy kipihenten, fókuszáltan, lehetőleg minél alacsonyabb stressz-szinttel érkezik” – fogalmazott. Hozzátette, a mentális zavarok és a stressz is befolyásolhatja, hogy milyen eredményeket kapunk egy IQ-teszten.

Ajánló: Orvosolható a tanulási zavar? A jelenlegi agykutatási eredmények szerint az intelligencia és a tanulási képességek rugalmasak, javíthatók, és a tanulási zavar is egy korrigálható probléma.

Az intelligencia örökölhető, de a szocializáció legalább annyira számít

Az intelligencia öröklődése jó ideje tudományos kutatások tárgyát képezi, időről időre pedig felmerül a nagy kérdés: okosabb lehet bárki is a másiknál pusztán azért, mert a szülei is okosabbak voltak? A Mensa mérései azt támasztják alá, hogy felnőttkorban már nem igazán fejleszthető az IQ. A szakértő szerint a környezeti hatások – támogató, ingergazdag, inspiráló környezet, jó oktatás és neveltetés –, illetve a genetika nagyjából hasonló, fele-fele arányban befolyásolja, hogy felnőttkorukra mennyire lesznek intelligensek a gyerekek.

Az egy dolog, hogy milyen IQ-t örökölt valaki, a környezeti hatásoknak pont ugyanekkora súlya van

– hangsúlyozta Kovács Katalin.

Vannak, akik rosszul is állnak hozzá ezekhez a tesztekhez, és nem csak a kíváncsiság viszi rá őket a kitöltésre. A Mensánál például azt tapasztalják, hogy néhányan csak azért írják meg a tesztjüket, hogy eldicsekedjenek vele másoknak, amit sokan hencegésnek gondolhatnak, amivel „felsőbbrendűnek” akarnak tűnni. „A mensások nagyobb része azonban a közös programok, a támogató közösség és a széles, akár nemzetközi kapcsolatrendszer miatt lépett be és maradt az egyesületben” – tette hozzá Kovács Katalin.

Régóta vita tárgya az intelligenciatesztek használata a pályaalkalmassági vizsgálatoknál és a munkahelyi kiválasztásban is. Az Egyesült Államokban már vannak olyan IQ-tesztek, amelyeket bizonyos szakmákhoz – pl. vadászpilóták – eredményesen kell kitölteni ahhoz, hogy megkapja valaki az állást. A dolog jogi szempontból azért is problémás, mert a mentális állapotra, így az IQ-szintre vonatkozó információ is különleges adatnak minősül, amire az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) óta sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Ilyet csak nagyon indokolt esetben lehetne munkaalkalmassági vizsgálatnál használni. Nem tudom elképzelni, hogy egy átlagos munkakör betöltésére önmagában előnyt jelentene, ha valaki intelligensebb, mint mások

– fogalmazott Kovács Katalin.

Várkonyi Andrea, Vitray Tamás és Orosz György is magas IQ-val büszkélkedhet

Michelle Wild, Vitray Tamás, Sharon Stone, Várkonyi Andrea – ezek a hírességek magas IQ-val rendelkeznek, csakúgy, mint A renitens főhősnője, Gáspár Kata. Orosz György humoristáról nemrég derült ki, hogy 135 fölötti az IQ-ja. A Fókusz stábja nemrég utánajárt annak, hogy pontosan mivel jár az, ha valakinek magas az IQ-ja.

Hogy milyen jelentősége van az intelligenciaszintnek a mindennapi életünkben, arról számtalan kutatás született már. Mi is beszámoltunk pár érdekes tudományos eredményről az elmúlt évekből:

Nyitókép (illusztráció): Getty Images

MENSA

„Aki művelt, az nem feltétlenül intelligens” – ezek a leggyakoribb tévhitek az IQ-tesztekről

Kétévesen magától megtanult olvasni Teddy, a legfiatalabb brit zseni