Nyilvános trombitálás

A magyarok nem vacakolnak: ha fújni kell, hát fújnak: buszon, metrón, munkahelyen, iskolában, bárhol. Egy norvég vagy japán utas ilyenkor döbbenten néz körbe, náluk ez ugyanis intim művelet, amit egyedül vagy félrevonulva végeznek el. Sokan meg is döbbennek azon, milyen természetességgel szólal meg nálunk a papírzsepi zenekar influenza- vagy allergiaszezonban.

A névnap is prioritás

A külföldiek többsége nem érti, miért kap valaki virágot vagy csokit csak azért, mert a naptárban épp az ő neve szerepel. Ráadásul nálunk ez komolyan vett alkalom: munkahelyi köszöntések, családi vacsorák, néha még torta is jár mellé. Sokan még a születésnapjuknál is jobban ragaszkodnak hozzá.

A pusziszkodás kultúrája

Magyar sajátosság, hogy „puszi”-val köszönünk el telefonban – de ez egy angol anyanyelvű számára kellemetlen meglepetés lehet, mivel náluk a szó egészen más jelentéssel bír….

Heves vitát robbantott ki egy kép, amit Csuti osztott meg követőivel. A fotón az látható, hogy szájrapuszit ad kislányának. Szerinte ez teljesen belefér, Sánta Juliska azonban máshogy vélekedik. Nem szeretné, hogy megmaradjon ez a szokás, és kisfia akkor is követelje a szájrapuszit, amikor már nagyfiú. A pszichológus azt tanácsolja, engedjük meg, hogy a gyerek felállíthassa a saját határait.

Mindenhol köszönünk

A magyarok ösztönösen köszönnek, akár a lépcsőházban, akár az öltözőben találkoznak valakivel – még ha teljesen idegen is. Külföldön ez egyáltalán nem szokás: ott az ismeretlenekkel való interakciót gyakran kerülni illik. Nálunk viszont a csendes liftezés olyan, mint a nyelvtelen udvariatlanság.

Vendégségben falatozni kötelező

Ha vendégségbe hívnak, a magyar házigazda az asztalt roskadásig pakolja, és elvárja, hogy mindent megkóstolj. Nem számít, hogy éhes vagy-e, diétázol vagy vegetáriánus vagy – az udvariasság itt azt jelenti: eszel, még ha csak egy „kicsit” is. Egy külföldi könnyen zavarba jöhet, ha nemet mond valamire, és látja a háziasszony megbántott arcát.

Kenyérre ragasztott címke, mákos guba, túró rudi – csak néhány olyan dolog, amitől kikerekedik a turisták szeme, ha Magyarországra látogatnak:

Téliszalámi és kakaós csiga bármikor

A magyarok reggelire simán esznek téliszalámit, uzsonnára meg kakaós csigát – de az sem ritka, hogy a kettő egyszerre kerül a tízórais dobozba. Egy külföldinek furcsa lehet, hogy a csigát hidegen is boldogan fogyasztjuk, és a sós-édes keverék nem borzolja a kedélyeket. A gasztronómiai határok nálunk igen rugalmasak.

A jól ismert fröccs-kultusz

A szódavíz nálunk nem csak egy ital, hanem életérzés, és sokak szerint a fröccsözés szinte nemzeti sport. A fröccs mint társasági kellék szinte felfoghatatlan azoknak, akik még sosem láttak szifont. Az italok arányát matematikai pontossággal számoljuk, és még nevet is adunk minden keveréknek: mindenki ismeri a hosszúlépést, vagy a házmestert, de talán macifröccsöt már ivott is. Egy külföldi számára ez legalább annyira szórakoztató, mint érthetetlen.

Olvastad? Egy korty történelem: így lett a fröccsből a nemzet kedvence

Az RTL sikersorozata, A mi kis falunk 2017 februárjában debütált, idén pedig már a tizedik évad forgatása zajlik. Kattints és streameld az összes eddigi részt RTL+ Premiumon, ahol teljes egészében, reklámok nélkül tudod élvezni a kilenc évad eddigi összes epizódját!

Le kell venni, vagy nem kell levenni: ez itt a kérdés!

Magyarországon egykoron alap volt, hogy mindenki papucsot húz, ha belép egy lakásba – sőt, a vendégnek külön pár is jár. Ez sok külföldit zavarba ejt, mert máshol nem szokás lábbelit váltani, pláne nem másét viselni. Nálunk viszont ez a tisztelet és vendégszeretet jele – még ha kicsit kopott is az a papucs. Sőt, még a magyarok között is örök kérdés: illik-e levenni a cipőt vendégségben, vagy csak akkor, ha a házigazda kéri?

A „Hozzak papucsot?” kérdés itthon már-már illemszabálytani fejtörő.

Pálinkával gyógyítunk

„Egy kupica, és minden rendbe jön” – tartja a magyar néphit. A pálinkát nemcsak ünnepekkor, hanem torokfájásra, megfázásra vagy épp emésztési bajokra is isszuk. Egy külföldi számára ez elsőre furcsa, náluk az alkohol nem gyógyszer, nálunk viszont gyakran az első „terápia”.

Emlékszel? Dr. Patkós József, a sokoldalú nyugdíjas pedagógus gyógynövényes pálinkájával próbált szerencsét a Cápák között 8.évadában. A vállalkozás fellendítésére 15 millió forintos befektetést kért József a Cápáktól, amiért cserébe 10% royalty részesedést ajánlott.

A tegezés zűrzavara

Sokan nehezen igazodnak el a magyar megszólítási szabályok között: tegezünk, magázunk, néha keverjük is. Az iskolákban a tanárok gyakran tegezik a diákokat, miközben magázva beszélnek vissza – ez egy külföldi számára logikátlan káosznak tűnhet. Máshogy tegezzük a barátainkat, és máshogy a bolti eladókat. A nyolcvanas években még 35 éves kor körül húzták meg az általános tegeződés határát – ez napjainkra inkább 40-45-re tolódott ki. Ennek egyik oka, hogy mi magunk is egyre tovább igyekszünk fiatalabbnak mutatkozni…

Nyitókép: Getty Images

MAGYAR SZOKÁS

10 fura magyar szokás, amit külföldiek sosem értenek meg