A 79 éves korcsolyázót mindenki jó ismerősként köszönti a pályán. Nem is csoda, hiszen gyakran látja el jó tanácsokkal a fiatalokat. Azt mesélte 52 országban járt már, de ilyen szép jégpályát még sehol sem látott.

A mozgáskultúra benne volt a családjában, hiszen már édesapja is táncos volt. És bár először balett-táncosként kezdte, hamar más utat szánt neki az élet. Fiatalkori betegsége után azt javasolták neki, hogy olyan sportot űzzön, amit lehet a szabad levegőn is, így esett a választás a korcsolyára.

A kitartó munka aztán odáig vezetett, hogy 15 éves korában külön miniszteri engedéllyel csatlakozhatott az akkor alakuló Magyar Jégrevühöz, utána pedig egymást követték a sikerek. Judit a mai napig féltve őrzi fotóit a régmúltból, azokat a pillanatoka, amelyek mind arra emlékeztetik, hogy áttáncolta az életét.

6 és fél év után aztán megszűnt a jégrevü, Judit az NDK-ban kapott állást, táncosként dolgozott színházakban. Majd jött a Párizsi Jégrevü, ahol már szólistaként szerződtették. Ezt követték a fellépések Törökországba, Szíriába, Irakba és Kuvaitba.

Kuvaitba volt az, hogy a sejk kibérelte az egész előadást. Négy előadást, az egész nézőteret megvette, a sejk úrnak, meg az embereinek hófehér fotelt hoztak ilyen vastag karfával, külön teherautón pálmát, perzsaszőnyegeket. Na, ott a sejk gratulált, hát annak nagyon örültem.

Libanonban kitört a polgárháború, amikor épp felléptek volna. A táncosokat úgy kellett kimenekíteni az országból. Az amerikai jégrevüvel hat évet utazta a világot, majd itthon megismerkedett élete nagy szerelmével, a második férjével.

Judit azt mondja, ameddig csak lábra tud állni, nem oldja le a korcsolyát, mert a jégtáncból nem vonul nyugdíjba a lélek. Aki pedig találkozna vele, már pontosan tudja, merre keresse.

MAGYAR JÉGREVÜ

70 éve korcsolyázik a Magyar Jégrevü egykori csillaga