Már márciusban is égett a Balaton melletti szemétgödör – erősítette meg kérdésünkre a katasztrófavédelem. A Híradónk birtokába jutott nézői felvételek alapján az látszik, hogy a területre korábban nagy halom építési hulladékot, műanyagot, gumit és veszélyes hulladékot hordtak. A helyiek aggódnak, hogy mi lesz a környező házakkal és a Balaton vízével. A terület tulajdonosát hiába kerestük.

Csomai Zsófia építész a balatonakarattyai Partalja egyesülés és a Huszonkettesek építészcsoport tagjaként az aligai beruházások ellen küzd. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton partját Kenesétől Aligáig szegélyező löszfal különleges geológiai képződmény, ami egyben egy összefüggő ökológiai egységet is alkot. Csomai szerint a tervezett építkezések megbonthatják a partfal statikáját, és olyan változásokat indíthatnak el a talajban, amelyek előre nem kiszámíthatók. Arról nem is beszélve, hogy az óriási házak és az ott élő emberek hatalmas környezeti terhelést jelentek a területre. Az aligai magaspart nemzeti kincs, amit az építész szerint foggal-körömmel kellene védeni. 

A balatoni építkezések körüli botrány egyik legfőbb helyszíne Aliga, ahol december végén ismét óriási beruházást jelentettek be. A balatoni magaspartra 5 épületből álló, hatemeletes, 105 lakásos társasházakat terveznek. Az építkezés szinte teljesen elvágná a helyieket a Balaton parttól. Bukovszki András építésügyi szakértő szerint az egész eljárás szabálytalan és alaptörvény-ellenes, Bíróságon támadták meg a beruházást, amelyet egyelőre – közérdekre hivatkozva – leállítottak.