Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Adott a valóban tisztelt Magyar Tudományos Akadémia. Hogyan létezhet, hogy szabály írja elő, hogy az MTA 354 tagjából legfeljebb 200 lehet 70 évesnél fiatalabb? Talán ez az oka annak, hogy a tagok átlagos életkora 74 év. Vagy még inkább hogyan létezhet, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő?

Ön netezik? Szereti? Használja minden nap? Hiszi vagy sem, szakértők szerint a ma ismert, ön által is használt, szabad internet végveszélyben van.

Mit gondolnak a magyar média minőségéről? Másképpen: önöknek hiányzik valami? Az Index korábbi főszerkesztője most nagy vizsga elé állítja a közélet iránt érdeklődőket: azt mondja, Politis nevű új vállalkozása minőséget kínál, de fizessünk érte. Úgy számol, hogy harmincezer előfizetőre van szüksége, akik hajlandóak évi tízezer forintot adni minőségi újságírásért. Ez annyi, mintha egy évig minden héten vennénk egy napilapot. Összejön?

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt és ennek hatását a földön mérni lehetett. Jó lenne minél többet érteni belőle.

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik, és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt, és ennek hatását a földön mérni lehetett.

Korniss Péter éppen ötven éve kezdi Erdély falvainak életét, hagyományait fekete-fehér képekbe foglalni – hogy azután e képek egyik-másik szereplőjét napjaink Budapestjén találja meg, színes képek készülnek népviseletben takarító erdélyi asszonyokról. A most 80 éves Korniss Péternek Folyamatos emlékezet címen életmű-kiállítása nyílt a Magyar Nemzeti Galériában.

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

A digitális robbanás számtalan jogi, etikai és számtalan féle házi feladatot és kérdést prezentál a világnak. Adott a Facebook, amelyen számítások szerint percenként 1,3 millió új bejegyzés jelenik meg. Minden adat és szám azért inkább becslés, mert szinte követhetetlen sebességgel terjedő médiumról van szó. Jelenlegi tudomásunk szerint már több mint 2 milliárdan használják, Magyarországon decemberben majdnem 6 millióan. Kell-e, és egyáltalán lehet-e valahogyan szabályozni a Facebook szövegeit, képeit és videóit?

Aki használ számítógépet vagy okos telefont, érdemes figyelnie. Megkésett számítógépes elsősegély-nyújtás, avagy: feladta a leckét a világ kormányainak, cégeinek és mindannyiunknak a négy napja beindult zsarolóvírus.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.  

Budapestet ugyan a túlnépesedés aligha fenyegeti, de majdnem minden más igen: a fuldokló közlekedés, a légszennyezés és így tovább. De még mindig jobb helyzetben vagyunk és maradunk, mint a világ, főleg Ázsia és Afrika nagyvárosai, amelyek valóban robbanásszerűen nőnek: Kínában ma már több mint  száz egymilliós város van és a kommunista párt vezetői a hónap elején jelentették be, hogy a huszonkétmilliós Peking gondjain úgy akarnak enyhíteni, hogy új várost építenek mellette, amely háromszor akkora lesz, mint New York. Budapest is készül a jövőre. Most például azzal, hogy vagy két évre lezárják az egyik legforgalmasabb hidat – ennek azért nincs sok köze az okos városhoz. 

Egyre több értékes és érzékeny adatot tárolunk számítógépen és okos telefonon. Ha nem figyelünk, ezeket könnyű ellopni, s utána megzsarolhatják az embert, hogy fizessen, ha vissza akarja kapni az adatait, ha újra használni akarja a számítógépét vagy telefonját, durvább esetben, ha egy kórházi részleg folytatni akarja munkáját. Otthon is, munkahelyünkön is egyre több okos, de sérülékeny gépet, használunk és számtalan statisztika és elemzés figyelmeztet, hogy védekeznünk kell – különben egyre súlyosabb veszteségek fenyegetnek.

Enyedi Ildikó, az Arany Medvét nyert Testről és lélekről című alkotás rendezője 18 év után készített újra filmet. Azt mondta, ez egy nagyon furcsa állapot, hiszen az embernek egyszerre kell hinnie és kételkednie saját magában. Ezt a két látszólag ellentétes erényt egyszerre kell egy filmrendezőnek gyakorolni, ami nem könnyű tornamutatvány.  

A Berlinale fődíjat Enyedi Ildikó filmje nyerte el, amiben szarvasokat látunk, majd egy vágóhidat. Keveset beszélő embereket. A filmben megjelenik egy furcsán viselkedő lány. Majd véletlenül kiderül, hogy a vágóhíd pénzügyi vezetője, egy csendes, a párkapcsolatról már lemondott férfi és a visszahúzódó lány ugyanazt álmodja. Az ő történetük a Testről és lélekről című film, amely a világ egyik vezető fesztiválja, Berlini Filmfesztivál fődíját kapta. A film rendezője Enyedi Ildikó, női főszereplője Borbély Alexandra és producere, Muhi András.

Valamikor a technika sztárjai a magnók és a színes televíziók voltak. Jött a számítógép, a videójáték, az okos telefon, de ma már az autók a szórakoztató elektronika sztárjai. Las Vegasban ötven éve rendezték az első szórakoztató elektronikai világshowt, ez a CES. Akkoriban a világ 5 legértékesebb cége között három autógyár is szerepelt. Ma az első öt között 3 techcég található. Az autók kapaszkodnak, hogy mozgó otthonná válhassanak. A tényleges otthont viszont lassan robotok vezénylik, persze majd akkor, amikor a legutolsó székláb is okos telefonnal távvezérelhető lesz…

Év végén, év elején az ember hajlamos rá, hogy messzebbre, magasabbra nézzen, mint a hétköznapokon. Tárgy: egyik szomszédunk. Mármint a Földé. A Mars. Amit hosszú távon lakhatónak vélnek. Ahova több mint fél évszázada akar eljutni az ember. Kié lesz az első lábnyom a Marson? Ezért ma már nem csak államok, hanem magáncégek is versenyeznek. Minden esetre a Mars meghódítása mára hétköznapi és gyakori média-téma lett.

Aki a következő fél órában velünk tart, alkalmasint éppenséggel fél órányi olvasástól fosztja meg magát, hogy megnézzen és meghallgasson egy magyar írót, aki írt regényeket, drámákat, esszéket, vezetett színházat, most is színházi főtanácsadó Szegeden, tanított egyetemen, szakértője és hazai népszerűsítője több kelet-európai nyelv, s főleg Lengyelország irodalmának, de szerinte elfeledett vagy nem rangjukon kezelt magyar írókat is figyelmünkbe ajánl új esszékötetében: 70 éves lett Spiró György.