Csak versenysportolók hagyhatják majd ki a napi kötelező testnevelésórákat egy új törvénymódosítási javaslat szerint, de ők is csak feltételekkel. Azok pedig egyáltalán nem, akik iskolai sportkörben, sportszervezetnél edzenek, vagy éppen néptáncolnak. Eddig heti két óra kiválható volt iskolán kívüli sporttal, ezen szigorítana a javaslat. A Szülői Hang nevű szervezet petíciót indít, mert szerintük ez tovább terheli az amúgy is túlterhelt diákokat.

Pintér Ada gyermekei idén érettségiznek. Bence csak három tárgyból, mert van, amiből már korábban levizsgázott. A fiúk anyanyelvi környezetben tanultak meg angolul, így nyelvi különórára sosem jártak. De másra sem, Ada azt mondta, a fiúk nem igényelték a plusz órákat. Bár lehetőségük lenne a két fiút külföldi egyetemre járatni, Bence és Bálint a BME-re jelentkeztek.

Amit szeretnének a gyerekek, azt támogatjuk – mondta Petrus Márta családmentor, író, hat gyermek édesanyja. Több gyereke is úszik, ezt a sportot nagyon fontosnak tartották, de más különórát nem erőltetnek a gyermekeik életében. Hogy mennyire segítenek a pedagógusok abban, hogy a szülők figyelmét a gyermek tehetsége alapján a megfelelő különórára irányítsák, kiderül a beszélgetésből.

A gyerekek abban fejlődnek a legjobban, ha megtanulnak játszani – mondja, Bernárdt Bernadett, óvodapedagógus, coach. Bernadett szerint a gyerekeket akkor támogatjuk a legjobban, ha hagyjuk őket gyereknek lenni. A szülők szinte egymást hergelik bele a különböző különórákba, mert ha az egyik gyerek balettra jár, akkor a másik szülő sem akarja, hogy a gyereke lemaradjon. Az óvodapedagógus szerint, meg kell tanulni hazamenni a gyerekkel, és óvoda után nem egyből a játszótérre menni. Nem jó, ha folyamatosan és ilyen sok inger éri a gyerekeket. Ha túlpörgetjük őket és folyamatos inger áradatban nőnek fel, akkor felnőttkorukban semmi nem lesz számukra kielégítő.

Mi a finn oktatási rendszer titka? Erre keresték a választ a Reggeliben Lak-Losonc Ágnessel, aki 15 éve tanít gyerekeket Finnországban. Ágnes arról beszélt, hogy a gyerekek itt nem járnak különórára iskola után, a tanárok feladata, hogy 8 óra alatt megtanítsák a tananyagot. A szülők nem ülnek le otthon még 2 órát leckét írni a gyerekekkel, mert nincs rá szükség, és „minden, ami kötelező és vagy ajánlottan kötelező az ott nem ismert”. Ágnes szerint a gyerekeken nincs annyi teher, nem kell a legjobbnak lenniük. Azt mesélte, hogy Finnországban bárkiből bármi lehet, ezt az iskola garantálja, ha a szülőnek nincs pénze, akkor is járhat a gyerek jó egyetemre. Ezért sincs az a nyomás, hogy erőn felül kell teljesíteni, hogy egy jó iskolába bekerülhessenek.

Első évfolyamban semmiképp nem ajánlja a különórát Papp Anikó, pszichológus. Nyelvórák, sport, zene – sok különóra közül válogathatnak a gyerekek és szüleik az iskolán kívül, de vajon hol van a határa a leterheltségnek? Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak árulkodó jelei, ha a gyerek leterhelt. Ilyen lehet, ha megváltozik a természete, nem beszél az iskoláról, visszahúzódóbb lesz, reggel úgy kel, hogy fáj a hasa, hányingere van. A pszichológus arról is beszélt, hogy a gyerekek mindennapjaiban nagyon fontos, hogy a szülővel is töltsenek közös időt, erre a legalkalmasabb a vacsora és fürdés közötti időszak lehet.

20-30 százalék az átlagos emelkedés, de a 40-50 százaléknyi emelés sem ritka. 

Legyen szó kicsikről vagy nagyobbakról, ma már szinte minden gyerek jár valamilyen különórára, akár többre is. De kérdés, vajon helyesen cselekszik-e a jó szándéktól vezérelt szülő, ha a sokadik foglalkozásra íratja be a csemetéjét? A Fókusz Fésűs Nellyvel, Széphalmi Juliskával és Biro Tamara pszichológussal járta körbe a témát.

Mindenki ezerrel nyújtott a tésztanyújtóval, egyedül Villő nem mert az ismeretlen géphez nyúlni. A Séf persze ezt nem hagyta annyiban, azonnal egy gyors különórát tartott a kislánynak.