Sokan összekeverik a végrehajtókat és a követeléskezelőket, behajtókat. Mi a különbség közöttük?

Az egész folyamat megértéséhez érdemes visszamenni a rendszerváltás idejére, 1990 előtt ugyanis a bírósági végrehajtók a bíróságon belül dolgoztak mint munkavállalók. A rendszerváltás után azonban privatizálták ezt a szektort, a végrehajtók pedig a feladatuk ellátására cégeket alapítottak.

Ebből adódik a mostani rendszer egyik alapproblémája is:

innentől kezdve ugyanis már a piaci logika érvényesül, azaz a bírósági végrehajtónak cégtulajdonosként az a legfőbb célja, hogy minél nagyobb legyen a profitja.

A bírósági végrehajtás szerepe ugyanakkor rendkívül fontos, szükség van ugyanis egy olyan törvényi garanciákkal működő rendszerre, amely biztosítja, hogy nemteljesítés esetén a hitelező hozzájusson a pénzéhez. A szigorú és részletezett szabályrendszer miatt ráadásul az adós „védelme” is biztosított, nem lehet vele bármit megtenni.

Egészen más a helyzet viszont a követeléskezelő cégek esetében, amelyek zömében abból élnek, hogy megvásárolják a lejárt tartozásokat (például egy banktól vagy egy közműcégtől), és megpróbálják azokat behajtani. Tevékenységüket sokkal kevesebb szabály korlátozza, így rossz esetben könnyedén előfordulhat, hogy az adóst különböző eszközökkel folyamatosan nyomás alatt tartják, hogy fizessen.

Hány végrehajtó dolgozik jelenleg az országban?

Az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek száma 227.

Hogyan választják ki őket?

Több alkalommal is jelentkeztem már végrehajtói pozícióra, így pontosan tudom, hogyan zajlik a folyamat. A meghirdetett helyekre pályázatot kell benyújtani, amelyet előre meghatározott szempontok alapján pontoznak. Az eljárás része egy személyes meghallgatás is, amelyért a maximális 185 pontból legfeljebb 60 pontot lehet kapni.

A probléma az, hogy a személyes meghallgatást szubjektív benyomás, vagy egyéb ráhatás alapján értékelik.

A legjobb öt pályázatot felterjesztik az igazságügyi miniszter elé, ő kiválaszt közülük egyet, aki végül végrehajtó lehet. Indokolás nincs. Nekem volt olyan esetem is, hogy arról sem értesítettek, hogy elutasították a pályázatomat. (Az utóbbi időben Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tett javaslatot a miniszternek arra, hogy ki legyen végrehajtó, a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál határoznak erről – a szerk.)

Öntől is azt várták, hogy fizessen?

Erre a kérdésre inkább nem felelnék. Azt viszont megjegyezném, hogy a meghallgatásokat szánalmas színjátéknak éreztem.

Mi is az a Völner-ügy?

A Legfőbb Ügyészség szerint Völner Pál államtitkár, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese három éven keresztül rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek mellett végrahajtói kinevezéseket. A politikus összesen 83 millió forint értékben vehetett át így kenőpénzt. Még nagyobb összegekhez juthatott Schadl György, aki – a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint – összesen 880 millió forintot kapott az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. Völner azt állítja, nem követett el bűncselekményt, de lemondott államtitkári pozíciójáról. A hvg.hu szerint a végrehajtónak jelentkezők közül többen is 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy megkapják a pozíciót.

A kinevezéshez szükséges a jogi végzettség?

Korábban ez nem volt feltétel, de 2013-tól csak egyetemi jogi végzettséggel nevezhető ki önálló bírósági végrehajtó. Akiknek nem volt diplomájuk, haladékot kaptak, nekik 2022 végéig kell egyetemi jogi végzettséget szerezni.

Hány végrehajtási ügy indul Magyarországon?

A devizahiteles bedőlések évében, 2012-ben 478 ezer új ügy indult, ugyanez a szám 2018-ban 442 ezer volt. Az újra megindult ügyekkel együtt 2012-ben 633 ezer eset volt folyamatban, míg 2018-ban 734 ezer.

Képünk illusztráció - Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Ezen osztoznak tehát a végrehajtók, de hogyan dől el, ki kapja a nagy haszonnal kecsegtető ügyeket és ki a rosszabbakat?

Hivatalosan egy úgynevezett ügyelosztási informatikai rendszert működtet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, azaz gép osztja ki az ügyeket. A bírósági végrehajtók ugyanis területi alapon működnek a bíróságok illetékességi területe szerint. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság mellé rendelve például négy bírósági végrehajtó dolgozik. Ha egy helyi adós esetében rendelnek el végrehajtást, a négy végrehajtó közül kapja az egyik, a kiosztásnál pedig elvben arra is figyelnek, hogy nagyjából ugyanannyi ügy jusson mindenkinek.

A gyakorlatban viszont sokan panaszkodnak arra, hogy csak úgynevezett behajthatatlan ügyeket – ilyen lehet például a közműtartozások behajtása – kapnak, és darabszámra is kevesebbet.

A végrehajtók szempontjából azok a jó ügyek, amelyekben például kényszerértékesíthető, magyarán árverezhető ingatlan található, a mostani piaci körülmények között ugyanis nagyon könnyű vevőt találni ezekre.

A végrehajtások között hány olyan eset van, amikor valakinek az otthonát árverezik el?

2018-ban a csaknem 30 ezer árverésből majdnem 5500 volt eredményes. Ezek közül nagyjából 1900 volt lakóingatlan.

Hogyan néz ki a gyakorlatban egy végrehajtás?

Maga az eljárás egy úgynevezett jogerős végrehajtható okirat kiállításával kezdődhet meg. Ez bekerül a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz, ahol a már korábban leírt módon kiosztják az ügyet valamelyik végrehajtónak. Ekkor azonban még nem mennek ki az adóshoz, mert előbb úgynevezett előlegbekérőt küldenek ki a végrehajtást kérőnek. A felmerülő költségeket ugyanis – néhány esetet leszámítva – a végrehajtást kérő előlegezi meg, majd a behajtott pénzből az adóssal fizettetik ki.

A végrehajtó tehát addig nem csinál semmit, amíg ez az előleg – legalább 9 ezer, de legfeljebb 85 ezer forint – meg nem érkezik a számlájára.

Ezután úgynevezett okirati megkereséseket végez, ami azt jelenti, hogy bekéri például az adatokat a bankoktól, a földhivatali papírokból megállapítja, hogy az adósnak milyen ingatlanai vannak, valamint megkeresi a gépjármű-nyilvántartási hatóságot. Az adós fellelhető bankszámláját inkasszálja, majd a munkáltató részére is küld egy értesítést, hogy az adós fizetésből mekkora összeget kell levonni.

A kisebb összegű tartozásoknál a végrehajtó először postai úton keresi meg az adóst, és ha meg tudnak állapodni például részletfizetésben, akkor személyesen nem is megy ki hozzá.

Ha viszont az adós nem reagál, akkor személyesen is felkeresik. Ekkor először tájékoztatják őt az eljárásról, a lehetőségeiről, majd megkezdődhet az úgynevezett ingófoglalás: lefoglalják az autót, a bőrbútort, a festményeket, mindent, amiről a végrehajtó azt gondolja, el tudja adni. Végül az egészről jegyzőkönyv készül.

Ki határozza meg az árakat?

A magyar szabályozás egyik sajátossága, hogy a maga a bírósági végrehajtó állapítja meg a vagyonelemek – az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány figyelembevételével – az úgynevezett becsértéket. Ha ezzel az adós nem ért egyet, jogorvoslati eljárást kezdeményezhet.

Mi történik, ha ellenáll az adós?

Ebben az esetben a végrehajtó a rendőrség segítségét kéri.

Általában az adósságok hány százaléka behajtható?

Ilyen adatsor nem áll rendelkezésre, de becslések szerint a behajtható követelések nagyjából az összes követelés 30 százalékát teszik ki.

Miből lesz bevételük a végrehajtóknak? Mitől ekkora biznisz ez a szakma, hogy adott esetben százmilliós kenőpénzeket fizetnek a végrehajtói pozícióért, ahogy az a Völner-ügyből kiderült?

A végrehajtó díja munkadíjból és jutalékból áll, ezen felül arra is jogosult, hogy kifizettesse az eljárás során felmerült költségeit.A munkadíjat a végrehajtási ügyértékhez (tehát a követelt pénz kamatokkal és egyéb költségekkel növelt összegének nagyságához) igazodva állapítják meg sávosan, de az egymillió forintot nem haladhatja meg. Ha pedig a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes volt, akkor a végrehajtót – annak alapján, hogy a követelés mekkora részét sikerült behajtani – jutalék illeti meg, ez az összeg nem lehet több mint négymillió forint.

Ezeken kívül olyan egyéb díjakat is megállapíthat a végrehajtó, mint például a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a fuvarozási és tárolási költség, a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költsége, valamint a végrehajtási eljárás során felmerült postaköltség.

Mindezek következtében egy 10 milliós adósságból – ha a teljes összeg megtérül – körülbelül egymillió forint bevétele is lehet a végrehajtónak.

A követeléssel együtt kell behajtania az úgynevezett általános költségátalányt is, amely a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz, illetve az új rendszerben Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához kerül. Ennek mértéke az 500 ezer forint alatti ügyeknél ötezer forint, félmillió forint feletti eseteknél pedig az ügyérték egy százaléka.

A szabálytalanul működő végrehajtók természetesen ügyeskedhetnek vagy nyerészkedhetnek az árveréseken is, de ez nem legális.

Milyen kiadásai vannak egy végrehajtónak?

Egy nagyobb irodában nagyjából 18-22 fő dolgozik, a kisebbekben legalább nyolcan. Országos szinten körülbelül háromezer munkavállalóról beszélhetünk. Jelentős kiadást – akár 5-8 millió forintot – jelent például az éves postaköltség, mindent tértivevényesen kell ugyanis kiküldeni, de sokat költenek papírra, nyomtatásra, bérköltségre is. Mindezek miatt – az igen eltérő nagyságú iroda és irattár bérleti díja nélkül számolva – havonta akár 8-15 millió forintba is kerülhet egy iroda működtetése.

Milyen új szabályokra lehet számítani a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának októberi létrehozása után?

Egyelőre nem tudunk semmit sem az esetleges új koncepcióról. A tudományos munkám folytatásához megpróbáltam információt kérni a hatóságtól, de csak ígéretet kaptam arra, hogy majd válaszolnak, ez pedig nagyjából egy hónap alatt sem történt meg. Az biztos, hogy ez a hatóság óriási területeket kapott.

Szerintem óriási szükség lenne valamilyen új stratégiára, mert a moratórium lejárta után a mostaninál sokkal nagyobb figyelem hárul majd a bírósági végrehajtás intézményére. Számítások szerint ugyanis a hitelkihelyezések állami ösztönzése (például CSOK, babaváró) miatt rengetegen adósodtak el, és jelentős lehet a bedőlt hitelek aránya. A moratórium lejárta után több ezer ingatlan kerülhet a piacra, ez pedig jelentősen kihat a piacra is.

A hatóságnak ráadásul a közbizalmat is helyre kell állítania, már most érezhető ugyanis, hogy jelentősen romlott a fizetési hajlandóság, a fizetési fegyelem. A jelenlegi hangulatot jól mutatja az az eset, amelyet az egyik végrehajtó mesélt. Egy kisboltban összefutott az egyik adós ügyfelével, aki azt kérdezte tőle:

Tényleg minden végrehajtó börtönbe megy? Mert akkor én nem fizetek.

Névjegy
Dr. Pataki János István ügyvéd, c. főiskolai docens, PHD-fokozatát a bírósági végrehajtás témakörében szerezte, és ezzel foglalkozik az idén megjelent A magyar bírósági végrehajtás rendszere című könyve is. Korábban különböző végrehajtó irodákban is dolgozott munkavállalóként.

Nyitókép: Képünk illusztráció – Fotó: Marjai János/MTI

KÖVETELÉSKEZELŐK

Miért akkora biznisz, ha valaki végrehajtó?