Egy kutatás szerint létezik egy rendkívül egyszerű módszer, amely segít a nyomozóknak kiszűrni a hazugságokat, írta korábbi cikkében az IFL Science. A módszer tényleg nem nehéz: meg kell kérni az alanyt, hogy a kihallgatás során végezzen el egy kiegészítő feladatot. Ahogy aztán a gyanúsított elvégzi ezt a feladatot, az jó eséllyel elárulja, hogy igazat mond-e vagy sem.

Korábbi felmérések már kimutatták, hogy a hazudozás megterheli az agyat, és jóval több kognitív energiát igényel, mintha egyszerűen csak igazat mondanánk. A kutatók szerint azzal, hogy a vizsgált személynek egy második feladatot is adnak, lényegében elveszik az energiájukat, a kapacitásukat a hazugságok kitalálásától. Az emberek jó része így is tud persze hazudni, de a valótlan állítások kevésbé lesznek kifinomultak, ezt pedig könnyebben ki lehet szűrni, észre lehet venni.

Ha a hazudozókat arra kényszerítjük, hogy figyelmüket megosszák egy állítás megfogalmazása és egy másodlagos feladat között, akkor elérhetjük, hogy gyenge hazugságokkal álljanak elő

– mondta Aldert Vrij professzor, a tanulmány szerzője, a Portsmouth-i Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa.

Így próbálták ki a módszert

A kutatás azt is kimutatta, hogy az igazság és a hazugság egyformán hihetőnek hangozhat, amennyiben a füllentőnek sok ideje és lehetősége van arra, hogy átgondolja, mit is mondjon. Amikor csökken a gondolkodási idő, és sokasodnak a zavaró tényezők, az igazság hajlamosabb a felszínre bukni. A felismerés a Portsmouth-i Egyetem pszichológusainak tanulmányából származik, amelyet az International Journal of Psychology & Behavior Analysis című folyóiratban tettek közzé 2022-ben.

A csapat 164 embert gyűjtött össze, akiket a kísérletben először arról kérdeztek, hogy mennyire támogatnak vagy elleneznek bizonyos témákat a közbeszédben. A kutatók az úgynevezett covidútlevelekről, a bevándorlásról, a brexitről és Boris Johnsonról kérdezték az alanyokat. A résztvevőket ezután véletlenszerűen osztották be az igazmondók vagy a hazugok táborába. Három témáról kérdezték őket, amelyekről az igazmondóknak igazat kellett mondaniuk, a hazugoknak pedig hazudniuk kellett.

A kutatóknak ezután ki kellett találniuk, hogy ki volt őszinte, és ki hazudott. Hogy ösztönözzék őket, a résztvevőknek azt mondták, hogy pénzdíjat nyerhetnek, ha sikeresen meggyőzik a kutatókat az álláspontjukról. A résztvevők kétharmadát arra kérték, hogy az interjú közben egy autó rendszámát is jegyezzék meg, és idézzék fel. E csoport felének azt is elmondták, hogy ez a részfeladat különösen fontos.

Ezzel az új módszerrel könnyen észreveheted, ha valaki hazudik neked — Fotó: Pexels

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a hazugok történeteit kevésbé hihetőnek és kevésbé világosnak érzékelték, mint az igazmondókét, különösen akkor, ha a hazugságmondóknak másodlagos feladatot adtak, amiről ráadásul azt is állították nekik, hogy az fontos lesz.

Az eredmények mintázata arra utal, hogy a másodlagos feladatok bevezetése egy interjúban megkönnyítheti a hazugság felismerését, de az ilyen feladatokat körültekintően kell feladni

– magyarázta Vrij professzor. A másodlagos feladat ugyanis csak akkor segít hatékonyan a hazugság kiszűrésében, ha tényleg odafigyelve teljesítik – ezért is érdemes nyomatékosítani, hogy milyen fontos feladatról van szó.

Ezt vagy úgy lehet elérni, hogy szavakkal tudtára adjuk az alanynak, ahogyan az a fenti kísérletben is történt, vagy pedig úgy, hogy olyan másodlagos feladatot vezetünk be, amelyet nem lehet elhanyagolni, például meg kell tartani egy tárgyat. Azok a másodlagos feladatok, amelyek nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, valószínűleg nem segítik elő a hazugság felismerését – mondta a professzor.

Nyitókép (illusztráció): Pexels

KISZŰRÉS

Így szúrhatod ki, hogy hazudnak neked