Fél, hogy elveszítik az otthonukat - ezt mondta Híradónknak az a háromgyerekes dunaföldvári asszony, akinek néhány hete hunyt el 39 éves férje a koronavírusban. Az asszony legkisebb gyermeke súlyosan értelmi fogyatékos, ezért állandó felügyeletre szorul, így a nő nem tud munkát vállalni. Férje több munkahelyen is dolgozott, hogy eltarthassa családját. Most napról napra élnek.

Nem jár a diákigazolvány és az ingyenes orvosi ellátás sem, ha nincs állandó bejelentett lakcíme valakinek. A Vitus családot nagyon meglepte ez az információ. A háziorvos szólt nekik először erről. Pedig az édesanya dolgozik és fizeti a járulékokat is. Az albérletbe, ahol laknak, nem jelentkezhetnek be. Rokonaik már nem élnek, lakást venni pedig nem tudnak. Kilátástalannak érzik a helyzetet, pedig csak egy papírra lenne szükségük.

Mária évtizedek óta nővér, koraszülötteket gondoz. Imádja a munkáját, és a lelkesedését még a rossz egészségügyi állapotok sem tudják megtörni. Azt mesélte nekünk, hogy az egészségügyet szerinte jórészt már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Mária most megtörte a csendet, és kíméletlen őszinteséggel beszélt a viszonyokról a nővérek és a betegek kiszolgáltatottságáról. És már annyira elkeseredett, hogy még a nyilvánosságot is vállalta. Moskovics Judit riportja.

Egy fiatal mozgássérült lány fél éve próbál lakást bérelni a fővárosban. Garai Nóra jelenleg gyermekotthonban él, de onnan legkésőbb áprilisig el kell költöznie. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnöke szerint az a legnagyobb gond, hogy eleve kevés az akadálymentesített lakás, ráadásul az erre a célra kapható állami támogatás összege 20 éve nem emelkedett.