Mi is a szél és miért fúj?

Szélnek a levegő földfelszínnel párhuzamos mozgását nevezzük. A levegő a nyomáskülönbségek hatására mozdul meg, mert mindig a légnyomás kiegyenlítése a cél. Ahol alacsony a légnyomás, ott – képzeljük el úgy – kevesebb gázmolekula van, ahol pedig magas, ott több. A több molekula gyakrabban lökdösődik, nem szeretnek olyan közel lenni egymáshoz, mint ahogy az emberek sem szeretnek egy tömött buszon utazni.

Ha a busz egyik végén sokan leszállnak, a tömeg egy része megindul az üresedés felé. Épp így tesznek a gázrészecskék is,

olyan helyre igyekeznek, ahol több hely van, az pedig az alacsonyabb légnyomású terület.

Mikor fújnak erős szelek?

Légmozgást számtalan időjárási folyamat létrehozhat, de igazán erős szelek csak kevés helyzetben alakulnak ki. Az egyik ilyen az erős hidegfront: mögötte a hideg levegő úgy áramlik, mint amikor egy vödörből kiöntjük a padlóra a vizet. A felszínhez közel nagy sebességgel folyik, és ahol szűkebb folyosóhoz ér, ott még inkább begyorsul. Ilyen szűk folyosó a valóságban az Alpok és Kárpátok közötti Dévényi-kapu, ennek hatását „élvezik” oly sokszor a Kisalföldön élők.

Rendkívül erős szeleket tapasztalhatunk még zivatarok környezetében is, ahol a felhőből lezúduló csapadékkal együtt hideg levegő is érkezik a magasból, ez a talaj közelében szétterülve nyáron gyakran okoz jelentős károkat, sőt nem egy szélrekord kötődik ilyen eseményhez.

Említést kell még tennünk a tornádókról, amely hazánkban évente akár többször is kialakulhat (szemben a hurrikánnal, ami soha). Ilyenkor a viszonylag kis tölcsérben a szélsebesség elérheti akár a több száz kilométeres óránkénti sebességet is!

Élénk, erős, viharos… mi mit jelent?

A szélerősség kategorizálására számtalan skálát létrehoztak. A hazai gyakorlatban különböző szavakkal illetjük a különböző erősségű légáramlást. Élénk szélről beszélünk, ha a szélsebesség 30-40 km/óra körüli, erősről, ha 40-60, viharosról, ha 60-90, és erősen viharosról, ha 90-110 km/órás lökések alakulnak ki. Orkán erejűnek nevezzük a szélvihart, ha a 110 km/órát is meghaladja az erőssége.

A balatoni viharjelzés sem a villámokra vonatkozik!

Nem véletlenül említettük a vihar szót. Viharnak nem a dörgést, villámlást, zivatart hívjuk, hanem a nagyon erős szelet (erre utal a szélvihar kifejezés). A tavi viharjelzés ennek megfelelően valójában a szél erősségét hivatott előrejelezni. Ha a vízfelszín felett erős széllökések várhatók, akkor elsőfokú, ha viharos lökések is lehetnek, akkor másodfokú viharjelzés lép életbe. Igaz, amikor zivatar van, szinte lehetetlen kizárni a viharos széllökéseket, ezért ilyenkor is rögtön elrendelik a legmagasabb fokú jelzést.

Mit is csinál tehát a szél, ha nem fúj?

A címbeli kérdésre a költő válasza, hogy alszik. Valóban, a szél olyankor csak levegő.

Most is ez van, a következő napokban azonban nagyon is fúj majd, főleg szerdán ismét nagy területen lehetnek erős, a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén viharos lökések, de szerencsére a vasárnapi szélviharral várhatóan nem vetekszik erőssége.

Nyitókép: Nagy Attila Károly/rtl.hu

IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK

Mit csinál a szél, ha nem fúj?