Miért hazudnak egyesek még akkor is, amikor nincs rá szükség? A kóros hazudozás mögött önértékelési zavarok, gyerekkori minták és a közösségi média hatása is állhat. Hol a határ a hétköznapi füllentés és a káros önámítás között? Fuller Bianka pszichológus válaszol. 

A humorista Mallorcán nyaralt szüleivel, akiket csodás gyerekkoráért hálából vitt el a festői spanyol szigetre. Hogy miért simogatta meg három spanyol néni a stand upost a strandon, majd vetettek sűrűn keresztet, azt a humorista előadásában hallhattuk a Reggeliben, ahol új, önálló estjéről is mesélt, mely arról fog szólni, hogy mindenki, minden nap hazudik a reklámoktól kezdve a politikusokon át a gyerekekig.

Múlt héten több mint 100 magyarországi cég állt bele A család az család-kampányba. Szerintük a család nem csak az, ami apából, anyából és gyerekekből áll, hanem nagyon is sokféle lehet. Olyan is, ahogyan Andris nevelkedik, akinek két apukája van. Márton és Ádám egy mozgalom arcai lettek, akik valamennyire bepillantást engednek az életükbe, higgadtan érvelnek és vitatkoznak. Arról beszélnek, hogy a család nem csak olyan lehet, amilyennek a kormányzat láttatni szeretné, és amilyennek a Fidesz alaptörvénybe foglalta.

Van egy régi jereváni rádiós vicc - még a szovjet időkből-, aminek a poénja az, hogy nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. A poén még mindig áll sok-sok médiában megjelenő hírrel kapcsolatban. A médiumok egyfelől tévedhetnek, másfelől viszont szándékosan is interpretálhatják hazug módon a történéseket. Mondjuk azért, mert ki akarják szolgálni a kormányzati propagandát, és mindegy, hogy amit közölnek, az igaz-e. Ma Magyarországon a sok-sok hasonló esetből kirajzolódhat egy kép: hogy nem maga az újságírás, az ellenőrzött tények közlése a fontos, hanem az üzenet eljuttatása.

Miután Gréti bevallotta, hogy ő okozta a macsó balesetét, Roland meglepettséget színlelt, és megbocsájtott neki, sőt sikerült még szorosabbra fűznie a kapcsolatukat..