Egy új kifejezést tanulhatott meg, aki június 10-én reggel a miniszterelnök szokásos interjújára kapcsolt kapcsolt az állami rádióban. Orbán Viktor a beszélgetés több pontján is „háborús inflációt” emlegetett a boltokban tapasztalható drágulás kapcsán.

Az első kérdésre a kormányfő rögvest azt kezdte fejtegetni, mit ért ez alatt.

Ez egy háborús infláció. Tehát ez egy másfajta probléma, mint amikor békeidőben köszönt be vagy tör rá egy gazdaságra az infláció. Ez összefüggésben van a háborúval

– mondta Orbán Viktor. „Részben maga a háború ténye hajtja föl az energiaárakat, részben ahogyan mi, a Nyugat reagálunk a háborúra szankciókkal, ez további áremeléseket indít el” – magyarázta a miniszterelnök, aki az interjú több pontján, összesen nyolcszor tért vissza ehhez a gondolathoz.

Az interjú óta eltelt hetekben Orbán Viktor közösségi médiás posztjainak visszatérő eleme a „háborús infláció”, a kifejezés pedig beköltözött a kormánypárti politikusok szókészletébe is: elkezdték használni parlamenti felszólalásokban, interjúkban, közleményekben.

„A háborús infláció akkor szűnik meg, ha béke lesz” – emelt szót az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás ellen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június 17-ei kormányinfón.
Németh Szilárd rezsibiztos egy másnapi videóban a „brüsszeli baloldaliakat” vádolta azzal, hogy a háborús infláció megszüntetése helyett inkább a magyarokkal akarják, ahogy fogalmazott, „megfizettetni a háború árát”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig a Bajorországgal aláírt együttműködési megállapodás aláírási ceremóniájába is belecsempészte a szófordulatot, amikor azt fejtegette, hogy a mostani „háborús inflációs” környezetben milyen fontosak a magyar-bajor együttműködéshez hasonló kapcsolatok.

Rekordokat dönt az infláció

Mivel a boltokban tapasztalható drágulást nincs, aki ne érezné, ráadásul sokan még sosem éltek át hasonló mértékű pénzromlást, a kormánynak vélhetően muszáj volt napirendre vennie az infláció ügyét, amit kizárólag külső hatásokkal magyaráznak.

„Mostanra középiskolások azok a gyerekek, akik akkor születtek, amikor utoljára ilyen magas volt az infláció” – mondta az rtl.hu-nak Nagy László Nándor, a Money.hu kommunikációs vezetője.

A KSH szerint májusban 10,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. A mutatót főleg az élelmiszerárak elszabadulása húzza felfelé: májusban 18,6 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, de az előző hónaphoz képest is 3,5 százalékos volt a drágulás.

Jöjjenek a rekorderek:

Egy év alatt a margarin 41,1, a kenyér 37,5, a sajt 35,4, a baromfihús pedig 34,4 százalékkal drágult. De a száraztészta (33,3%), a tejtermékek (30,3%), a tojás (29,9%) vagy a péksütemények (27,3%) sem sokkal maradtak el ettől.

Bosszankodhat az is, aki most szánta rá magát arra, hogy lecserélje az otthona berendezéseit. A konyhabútorok 18,4 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly májusban, a szobabútorok pedig szinte ugyanannyival: 18,3 százalékkal. Jócskán megdrágultak a kocsik is: a használt autókért 15,4 százalékkal, az újakért pedig 10,6 százalékkal kell többet fizetni a KSH szerint. Ennek azonban, „háborús infláció” emlegetése ide vagy oda, az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint korántsem az az oka, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Hazai okok a rekorddrágulás hátterében

„Az infláció emelkedésének jelentős része az a háború előtt következett be” – mondja Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője. Szerinte a drágulás akkor indult, amikor a Covid-járvány miatti lezárások után elkezdett helyreállni a gazdaság teljesítménye – majd az árak is felfelé indultak. Nagy László Nándor, a Money.hu kommunikációs vezetője szerint amikor a Covid után újraindult az élet, hirtelen rengetegen akarták elkölteni a pénzüket, amit a lezárások alatt nem tudtak megtenni.

„Nem tudtak utazni, a veszély miatt inkább nem mentek el boltba, hogy lecseréljék a síkképernyős tévéjüket. Amikor viszont eljött a pandémia vége, akkor hirtelen mindenki költeni akart.” Erre azonban sok helyen nem voltak felkészülve. „Ilyen mértékű keresletbővüléssel nem tudott mit kezdeni számos iparág, és mivel közben a beszállítói láncok is megszakadtak, hiány kezdett kialakulni. Miután pedig a kínálat szűk volt, sok termék ára megugrott” – mondja Nagy László Nándor.

Hornyák József szerint a hazai döntéshozók jó ideig nem törődtek ezzel.

A kormány nem tett lépéseket azért, hogy visszafogja az inflációt. Nem foglalkoztak ezzel a problémával. Pedig a tavalyi év második felében már egyértelműen látszott, hogy az infláció kezd nagyon elszabadulni. Akkor a háború még a kanyarban sem volt

– magyarázza az elemző.

Ez látszik ezen a grafikonon is:

A hazai inflációt jelző vonal már jócskán azelőtt kilőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát február végén.

„Nem lehet pusztán háborús inflációról beszélni” – mondja Nagy László Nándor, hozzátéve: „Az biztos, hogy a háború jelentősen rontott a helyzeten, főleg az elszabaduló energiaárak miatt. De Magyarországon olyan problémák vannak a gazdaság szerkezetével, hogy az árak elszabadulását nem lehet pusztán a háborúra fogni. Ugyanakkor el kell ismerni: a Magyar Nemzeti Bank a régióban először vette észre, hogy a gazdaság stabilitásában komoly gondokat okozhat az infláció, és büszkék is arra, hogy emiatt már tavaly tavasszal elkezdték a kamatemeléseket. Más kérdés, hogy a régió legmagasabb kamatszintje sem tudja egyelőre megtörni az árak emelkedését.”

Hornyák József úgy látja: a választások előtti osztogatás olaj volt a tűzre. „A minimálbéreket és a garantált bérminimumot a kormány közel 20 százalékkal emelte év elején. Erre azonban a vállalkozások nem voltak felkészülve, nagyon jelentős költséget okozott nekik, ami miatt tovább emelték az árakat.

És ekkor érkezett a több száz milliárdos SZJA-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és más egyszeri juttatások, amik tovább növelték az emberek rendelkezésre álló jövedelmét. Ha pedig több pénzt tudnak költeni és nő a kereslet, akkor az árak is nőnek.

A hatósági ár valódi ára

A kormány tavaly novemberben fix árat vezetett be az üzemanyagokra, majd februártól hét alapvető élelmiszer árát korlátozták. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter júniusban arról beszélt: a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal a kormány elérte, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb legyen az infláció.

Az rtl.hu-nak nyilatkozó makroelemző azt mondja: a benzinárstop valóban megfogta az üzemanyagok inflációját, az élelmiszerárstop azonban szerinte hozzájárult a boltokban tapasztalható drágasághoz. „Bár hét termék ára valóban ugyanannyi, mint tavaly ősszel, a kereskedők óriási veszteségeket szenvednek ezeknek az értékesítésén. Ezt pedig a többi termék árának megemelésével kompenzálják.

Szóval miközben a csirkemell, a cukor vagy mondjuk az étolaj ára nem nő, a boltosok az elszenvedett veszteséget beépítik a többi termék árába. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárstop nem tudja fékezni az inflációt

– magyarázza Hornyák József.

Nagy László Nándor egyetért azzal, hogy a benzinárstop mérsékli az inflációt, de szerinte a vállalkozásoknak óriási terhet jelent. „A benzinkutak minimális kompenzációt kapnak literenként. A 480 forintos hatósági ár a 800 forintos tényleges ár közötti különbséget nekik kell kigazdálkodni. Ez olyan, mintha a benzinkutas minden vásárlónak adna 300 forintot literenként a saját pénzéből” – mondja.

Ez mostanra az egész országban ellátási nehézségeket okoz. Volt olyan benzinkút, ahol a dolgozók papírcetlin könyörögtek, hogy az autósok inkább máshol tankoljanak. De az ország legnagyobb hálózata, a Mol is mennyiségi korlátozásokat vezetett be az üzemanyagra. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter múlt csütörtökön azt mondta: az árstopok rosszak, és szerinte a rezsicsökkentés kivételével ki kell vezetni mindegyiket.

„Az árstopokat úgy vezették be, hogy – a rezsicsökkentést leszámítva – a költségvetésnek nem jelentenek kiadást. Viszont a gazdasági szféra egyes szereplőinek nagyon komoly ütést jelentenek” – állítja Nagy László Nándor.

De a másik út, az áfacsökkentés – amikor még a Gyurcsány-kormány próbálkozott vele – ennél rosszabb eredményt hozott: a gyártók és a kereskedők lenyelték az áfa-különbözetet, a vásárló annak hatását minimálisan érzékelte. Az árstop azonban, főleg a hosszan fenntartott árstop még komolyabb torzulásokat okozhat a gazdaságban.

Csökkenő reálbérek, folytatódó drágulás

Az infláció miatt júliustól 3,9 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Mivel a számításnál a tavaly decemberi, alacsonyabb juttatást veszik alapul, az átlagnyugdíj körülbelül 6 ezer forinttal lehet több. Azok viszont pórul járnak, akiknek a fizetését nem emelik az inflációt meghaladó mértékben. A Portfolio.hu elemzője szerint tömegek járhatnak így. „Most már ott tartunk, hogy akinek kevesebb, mint tíz százalékkal nőtt idén a fizetése, annak az idei évben már csökken az életszínvonala. Most, hogy az év első fele eltelt, látszik, hogy milliós nagyságrendű lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálbére, vagyis az életszínvonala az infláció miatt” – mondja Hornyák József.

A drágulás ráadásul várhatóan tovább folytatódik. A Magyar Nemzeti Bank szerint az infláció a következő hónapokban akár a 16 százalékot is megközelítheti, az élelmiszerek ára pedig akár 20 százalék feletti mértékben is emelkedhet.

Az rtl.hu kereste a kormányt, hogy ők mekkora pénzromlással számolnak, és terveznek-e további lépéseket a megfékezésére. Ha válaszolnak, közölni fogjuk.

Nyitókép: Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” egyik katonája kenyeret oszt a rászorulóknak a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án. Fotó: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

HÁBORÚS INFLÁCIÓ

Tényleg a háború okozza az inflációt?

Erdő Péter a háború okozta inflációról is beszélt a szentmisén