Kiemelkedően magas volt a részvétel az előrehozott francia parlamenti választás első fordulójában. 

Alig ért véget az uniós voksolás Franciaországban, már el is kezdődött a felkészülés az előrehozott választásokra. A szélsőjobboldaliak diadala után az államfő feloszlatta a Nemzetgyűlést. A baloldali pártok máris megegyeztek, hogy közös jelölteket állítanak, és a szélsőjobb is tárgyal a lehetséges partnerekkel.

Bár a francia elnök bízik benne, hogy Kína hatni fog Oroszországra, Hszi Csin-ping nem ítélte el az orosz agressziót.

A becslések szerint mindkét szövetség 25,2 százalékos támogatottságot kapott.

Ez bizonyos értelemben politikai földrengés a terrorista merényletekkel küszködő 67 milliós Franciaországban: két olyan jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába, akiknek egyike sem képviseli sem a hagyományos jobboldalt, sem a baloldalt – és ez majd 60 éve nem fordult elő. Két olyan jelölt, akik szinte mindenben erősen ellentétes véleményt képviselnek, de mindketten meg akarják menteni az országot. Kérdés, melyikük kitől, mitől.