Ilyen, amkor a napvihar lyukat üt a mágneses mezőben.

A Séf meg a többiek kilencedik epizódjában Nati bengáli tigrisekért tüntetett, amihez egy extrém arcfestést is bevállalt. A színésznő nagyon jót nevetett a forgatókönyv olvasása közben, vajon hogyan reagált az elkészült műre?

A bokrok, a fák törzse és a padok is jégbe fagytak a Balaton délnyugati részén. A különleges formák az erős szél és a napközben is fagyos idő hatására alakult ki.

Fényárban a New York-i Rockefeller center előtti hagyományos fenyőfa. Összesen 50 ezer izzó gyulladt fel a több mint 23 méter magas, 12 tonna súlyú norvég fenyőn.  

Újra üzemel a kínai édenkert. A Tianzi-hegység legyezőszerű vízesése 60 év után ismét teljes szépségében pompázik. Körötte rengeteg virág él, és igy együtt tényleg olyan látványt nyújtanak, mint az elképzelt paradicsom. A 325 méteres zuhatagot egyszerűen leállították, pontosabban elapasztották az 1950-es évek vége felé egy viztározó és egy erőmű építése miatt. Nemrégiben egy új víztározót építettek messzebb, ezzel pedig lehetővé vált, hogy a vízesést megint beindítsák. A kedvező időjárás miatt folyamatos a zuhatag vízutánpótlása.

Képzeljék el, hogy reggel felébrednek, kinéznek az ablakon, és a megszokott látvány helyett valami egészen más tárul a szemük elé. Ez történt egy új-fundlandi városka lakóival, ahol még az épületek is eltörpültek a partközelben megfeneklett jéghegy mellett.

Pazar fényáradat borította be a franciaországi Lyon városát. A Fényünnep hagyománya a 17-dik századra nyúlik vissza. A városlakók akkor megfogadták, hogy ha túlélik a pestist, akkor minden évben hálát adnak érte Szűz Máriának. Ennek a jele a sok fény és mécses. Egy későbbi esemény is erősítette a hagyományt: 1852-ben a város egy Mária-szobrot szentelt volna fel, de több napig vihar volt, ami éppen december 8-án este hirtelen elült. A lyoniak akkor gyertyákat gyújtottak.

Tízmilliók néztek az égre világszerte, hogy lássák a Szuperholdat, amely a légköri hatások miatt helyenként káprázatosan vörös színű volt. A Szuperhold egy telihold, amikor a Föld kísérője a legközelebb kerül hozzánk.

A köznyelvben szuperholdnak nevezett jelenség valójában egy olyan telihold, amely akkor következik be, amikor az elipszis alakú pályán keringő Hold a legközelebb van a Földhöz. Ez nagyjából 356 ezer kilométer. Ettől csupán a Hold látszólagos mérete és látszólagos fényessége nő meg. Rendszerint átlagosan, időnként viszont, mint most, erősebben. A közelség, mégha csalóka is, bámulatos volt, ám a száraz tény az, hogy a Hold valójában egyre távolodik a Földtől.

Csodálatos felvételeket készítettek Kínában a szuperholdról. A jelenségre közel 70 éve nem volt példa. Utoljára 1948-ban volt ennyire közel egymáshoz a Hold és a Föld. Magyarországon hétfőn este láthatjuk az égitestet az átlagosnál 14 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek.

A „Hídember” az „Egek ura”, a „Magyar pókember”. Ezekkel a nevekkel illetik. Előfordulási helye, a toronydaruk gémjei, hidak pilonjai, adótornyok csúcsai, de látták már láb lógatva ücsörögni a Parlament tetején vagy éppen reggelizés közben valamelyik budapesti háztetőn.