Ősszel találkozhatunk leggyakrabban Magyarország legnagyobb pókfajával, a farkaspókfélék közé tartozó szongáriai cselőpókkal – írta a Kiskunsági Nemzeti Parkra hivatkozva a 24.hu.

A nőstények akár a 4-4,5 centiméteres testnagyságot is elérhetik, lábaik fesztávolsága pedig meghaladhatja a 10 centimétert. A hímek kisebbek, 2-2,5 centiméter között változik a testméretük.

Leginkább szikes élőhelyeken és kötöttebb homoktalajokon él (így a Kiskunságban sokfelé), de ezek környezetében a kertekben is megjelenhet.

Bár az óriási, szőrös pók jellegzetesen nagy csáprágóival félelmet kelthet, nem szabad bántani, védett állat, természetvédelmi értéke ötezer forint.

A szongáriai cselőpók csípése a lódarázséhoz hasonlóan fájdalmas, de ha nem piszkálják, nem kell tartani tőle.

Lyukakban, üregekben él, a többi farkaspókhoz hasonlóan nem sző hálót, zsákmányát lesből lerohanva ejti el.

Élete nagy részét az üregben és annak környékén tölti, ám augusztus vége és október eleje között a hímek párkeresésre indulnak. Ebben az időszakban lehet velük a leggyakrabban találkozni. Párzás után a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig elvermelnek és jövő tavasszal életet adnak utódaiknak.

Ivadékaikat gondozzák, az anya az utódait az első vedlésükig a testén hordozza. Ha a pókanyát megzavarják, akkor az utódok szanaszét szaladnak róla, majd a veszély megszűntével lassan visszatérnek anyjukra.

A cselőpókok a Heves megyei Tarnazsadányon jelentek meg nagyobb számban. A falu közepén lévő, kiszáradt tó környezetében lakók arra panaszkodtak, hogy az állatok a lakóházak udvarán, de még egyes házakban is előfordulnak.

Nyitókép: Getty Images

CSELŐPÓK

Az egész országban előbújtak a mérges, szőrös pókok, amelyek rettegésben tartották Tarnazsadányt