Népszavazást tartana a civil-törvényről a Momentum, miután a Kúria tegnap átengedte a párt erre vonatkozó kezdeményezését. Az MSZP elnöke a Híradónak azt mondta, fél évvel a választások előtt már nem kellene ilyesmivel szórakoztatni a szavazókat.

Az ügyészséghez fordul a KDNP ifjúsági tagozata azok ellen a civil szervezetek ellen, melyek bojkottálják a civil törvényt. Vagyis nem regisztrálják magukat külföldről támogatott szervezetként, mert az erről szóló jogszabályt demokráciaellenesnek és megbélyegzőnek tartják. Az ifjú kereszténydemokraták viszont azt mondták, nekik fontos, hogy olyan országban éljenek, ahol mindenkire vonatkoznak a törvények.

Polgári engedetlenséget hirdetett a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság nevű civil szervezet, miután az Országgyűlés ma lefogadta a civil törvényt. Ennek alapján a külföldről támogatott civil szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, és minden kiadványukon és a honlapjukon fel kell tünteti, hogy külföldről támogatják őket. A két civilszervezet bejelentette, hogy nem tesznek eleget a törvénynek, és abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság vagy az Emberi Jogi Bíróság elé kerül az ügy.

Nem csak a CEU-ért, és a civil törvény ellen tüntetnek most a sokadik megmozduláson, hanem a választási rendszer megváltoztatását is követeli a tiltakozók egy része. A jogszabályt 6 éve fogadta el az Országgyűlés kétharmados, kormánypárti többsége. Gulyás Márton civil aktivista arról beszélt, hogy minden tiltakozással új szabályok kikényszerítését kell követelni, hogy arányos legyen a választási rendszer. Az MSZP támogatja a tüntetők követelését. A Fidesz szerint viszont nincs baj a választási törvénnyel.

A kormány nem csak a külföldön bejegyzett, de csak Magyarországon működő egyetemeket nem kedveli: ugyancsak nem kedveli a külföldről vagy külföldről is támogatott civil szervezeteket. Sok mindent mond róluk, leginkább azt, hogy politikai tevékenységet folytatnak, ezért működésüket sürgősen átláthatóvá kell tenni, mintha most nem lenne az.