Egy frissen megjelent tanulmány szerint összesen nagyjából 55 ezer 625 milliárd forintnyi kárt okoztak a legnagyobb természeti katasztófák 2021-ben. Ez persze nem a teljes ár. A Christian Aid kutatása mindössze az év tíz legnagyobb katasztrófájának anyagi vonzatát vizsgálta – az elvesztett emberéletek pedig nyilvánvalóan kifejezhetetlenek pénzben.

„A klímaváltozás költségei súlyosak voltak, az elképesztő anyagi károkban és az elhunyt, vagy lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek számában is. Legyen szó viharokról és áradásokról a világ gazdagabb országaiban, vagy szárazságokról és hőhullámokról a szegényekben, a klímakrízis keményen éreztette a hatását 2021-ben” – mondta el a tanulmány egyik szerzője, Dr. Kat Kramer.

Az év legdurvább katasztrófája az Ida hurrikán volt, ami augusztusban söpört végig Amerikán. A második legtöbbe kerülő esemény a júliusi áradás volt Európában. Ekkor többek között Németországban és Hollandiában került víz alá számos település, de az áradások hatásait Győrnél is lehetett érezni.

A sorrend és a károk mértékei a következők:

Ida hurrikán – 65 milliárd dollár / 21 ezer milliárd forint
Európai áradások – 43 milliárd dollár / 14 ezer milliárd forint
A téli vihar Texasban – 23 milliárd dollár / 7,5 ezer milliárd forint
Henani árvíz Kínában – 17,6 milliárd dollár / 5,8 ezer milliárd forint
Áradások Brit Kolumbiában – 7,5 milliárd dollár / 2,5 ezer milliárd forint
A francia hideghullám – 5,6 milliárd dollár / 1,8 ezer milliárd forint
A Yaas ciklon Bangladesben – 3 milliárd dollár / 978 milliárd forint
Az ausztráliai áradások – 2,1 milliárd dollár / 685 milliárd forint
In-fa tájfun – 2 milliárd dollár / 652 milliárd forint
Tauktae tájfun – 1,5 milliárd dollár / 489 milliárd forint

Összesen: kb. 170 milliárd dollár / 55 ezer 625 milliárd forint

Az Ida hurrikán pusztítása New Orleans-ban. Fotó: DAN ANDERSON / EPA

A katasztrófák súlyosságának mérőszámai közé tartozik még azoknak a száma, akiknek el kellett hagyniuk lakóhelyüket a természeti pusztítás miatt. Ezt azonban sokkal nehezebb megbecsülni, mint az anyagi kárt: a henani árvízről csak annyit tudni, hogy több mint egymillióan kényszerültek elköltözni, az európai árvizekről, illetve a francia hideghullámról pedig nincsenek is adatok. Ez utóbbiról azt sem tudni, hogy pontosan hány halálos áldozata van.

A halottak számában viszont nem a legnagyobb gazdasági kárt okozó, 95 ember halálát okozó Ida hurrikán vezet.

A kínai Henanban pusztító árvíznek 302 áldozatáról tudni, ezután következik az európai áradás 240 áldozattal, aztán a texasi vihar 210, majd az Indiában, Srí-Lankán és a Maldív-szigeteken is pusztító Tauktae ciklon 198 halottal.

A jelentés írói arra is kitértek: aggodalomra ad okot, hogy a világ jelenleg nem tartja magát a párizsi klímaegyezményhez. Ezt az egyezményt összesen 196 ország írta alá, célja, hogy a globális hőmérsékletnövekedést 1,5 Celsius fok alatt tartsák. A novemberi, glasgow-i klímacsúcsról is szót ejtenek: a Christian Aid szerint fájó, hogy ott nem hoztak létre egy pénzügyi alapot a klíamaváltozáshoz kötődő pusztítás kompenzálására.

Muszáj, hogy fő prioritás legyen 2022-ben egy ilyen alap létrehozása

– mondta a BBC-nek Nushat Chowdhury, a Christian Aid bangladesi munkatársa. Kramer szerint „jó volt látni valamennyi előrelépést a COP26 csúcson, de nyilvánvaló, hogy a világ nem halad jó úton, ahhoz, hogy biztonságos és gyümölcsöző jövőt biztosítson.”

Júliusi áradás Németországban. Fotó: SASCHA STEINBACH / EPA

A szegények kárát nehezebb felbecsülni

A listán főleg fejlett országbeli katasztrófák szerepelnek: ez azért van így, mert ezeknél a nemzeteknél pontosabban számon tudják tartani a károkat a biztosítókhoz benyújtott kárigények alapján. Ott, ahol kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy biztosítást kössenek, nehezebb becsülni is – így valószínű, hogy több komoly pusztítás is lemaradt a listáról.

„Az éghajlatváltozás egy olyan világra támad rá, ahol milliárdok élnek szegénységben, és sokan nem tudnak alkalmazkodni napjaink klímájához” – írta korábban az egyik vezető kutató, Dr. Friederike Otto.

new @wxrisk study - drought in Madagascar: Role of Climate Change is small, but huge drought impacts are reminder that climate change is hitting a world in which billions of people live in poverty & many are not adapted to today's climate. https://t.co/3Yn6pS1h7p pic.twitter.com/dPtSTRIbT2
— Dr Friederike Otto (@FrediOtto) December 1, 2021

Kenyát szárazság sújtotta idén. Fotó: Daniel Irungu / EPA

A katasztrófák által okozott kár pedig egyre növekszik. A tanulmányban azt írják, hogy 2021 már a hatodik olyan év, amikor a pusztítás pénzben kifejezhető értéke 100 milliárd dollár fölött van. A többi ilyen év is mind 2011 után volt.

Rachel Mander, a Young Christian Climate Network tagja azt mondta:

Csődbe visz minket a klímaváltozás, és az ide vezető úton súlyosabb veszteségek is lesznek, mint a pénz. Hogy ezt elkerüljük, (...) biztosítani kell, hogy a költségeket elosszuk, és ne hagyjuk, hogy tovább nőjenek a globális egyenlőtlenségek.

– mondta.

Nyitókép: Roncsautó egy németországi temetőben a júliusi áradások idején. Fotó: FRIEDEMANN VOGEL / EPA

CHRISTIAN AID

Nem csak pénz – Idén 55 ezer milliárd forintnál is többe került az emberiségnek a klímaváltozás