Több mint zaj: mintázatok a mélyben

A hatalmas, akár 50 tonnás ámbráscetek jellegzetes kattogó hangokat adnak ki, amelyeket a kutatók „codáknak” neveznek. Ezeket sokáig egyszerű jelzéseknek gondolták – mintha csak egyfajta morzekód lenne.

Azonban egy új tudományos kutatás szerint ezek a hangok jóval összetettebbek, mint eddig hittük. A vizsgálatot Gašper Beguš, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem nyelvésze vezette, aki a CETI (Cetacean Translation Initiative) nemzetközi projektben dolgozik. A cél: feltörni a bálnák kommunikációjának „kódját”.

Meglepő hasonlóság az emberi beszéddel

A kutatók azt találták, hogy a bálnák kattogása nemcsak ritmusában, hanem szerkezetében is hasonlít az emberi beszédhez. Különösen érdekes, hogy a hangok két fő típusra oszthatók, amelyek az emberi magánhangzókhoz hasonló szerepet tölthetnek be.

A tudósok ezeket „a” és „i” típusú kattogásoknak nevezik – hasonlóan ahhoz, ahogy mi különböző hangokat képezünk a szánk és a torkunk alakításával.

Ha jobban odafigyelünk ezekre a hangokra, rájövünk, hogy sokkal hasonlóbbak hozzánk, mint gondolnánk

– mondta Beguš a Scientific American magazinnak.

Gyilkos bálna vagy intelligens delfin? Így kapott rettegett nevet a kardszárnyú

Hogyan beszélnek a bálnák?

A bálnák nem hangszalagokkal, hanem egy speciális, az orrüregükben található hangképző szervvel, úgynevezett phonic lips-szel hozzák létre ezeket a kattogó hangokat.

Ezeket a kattogásokat:

különböző hosszúságúvá teszik
kombinálják egymással
eltérő mintázatokba rendezik

Ez már nem egyszerű jeladás – inkább egy többszintű kommunikációs rendszer.

A mesterséges intelligencia is segít

A kutatók munkáját mesterséges intelligencia is támogatja, amely képes felismerni az apró különbségeket a hangok között.

Ez különösen fontos, mert a bálnák:

akár 50 percig is a mélyben maradnak
csak rövid időre jönnek a felszínre
nehezen megfigyelhetők természetes környezetükben

Az AI segítségével viszont hatalmas mennyiségű hangadatot lehet elemezni.

A hosszú élet titka: mit taníthat nekünk a sarkvidéki bálnák DNS-e?

A kommunikáció mögött társas élet áll

A hangok nem véletlenszerűek: a bálnák összetett társadalmi életet élnek.

Korábbi kutatások – szintén a CETI program keretében – kimutatták, hogy:

a bálnák együtt nevelik a kicsinyeiket
családi csoportokban élnek
tudást adnak át generációról generációra

Egy friss tanulmány még azt is dokumentálta, hogy születéskor az idősebb nőstények segítik a fiatal anyákat.

Újra kell gondolni, mit jelent a nyelv

A felfedezés nemcsak biológiai, hanem filozófiai szempontból is jelentős. Sokáig úgy gondoltuk, hogy a nyelv az ember egyedi képessége. Most viszont úgy tűnik, hogy a nyelvszerű kommunikáció az evolúció során többször is kialakulhatott.

Még messze a teljes megértés

A kutatók szerint jelenleg ott tartunk, mint egy kisgyerek, aki épp csak elkezd beszélni: felismerjük a hangokat, de még nem értjük a jelentésüket.

A cél a következő években:

az egyes hangminták jelentésének megfejtése
a kommunikáció „szótárának” felépítése
és talán egyszer: valódi kapcsolat a bálnákkal

A bálnák világa még mindig tele van titkokkal, de egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük. A legújabb kutatások szerint a mélyben nemcsak hangok, hanem egy lehetséges nyelv is létezik. És lehet, hogy egyszer már nem csak figyeljük őket – hanem meg is értjük.

Fotó: Freepik

Ez is érdekelhet

Félelem és csoda az óceánban – bálnákkal úszott egy magyar utazó. Flórának hatalmas álma volt, hogy bálnákkal úszhasson: „Egyszerűn olyan érzés, hogy itt a mellkasomban rezonál” – idézte fel a bálnák bámulatos hangját, amitől a mai napig libabőrös lesz.

CETACEAN TRANSLATION INITIATIVE

Tényleg „beszélnek” a bálnák? Meglepő, amit most felfedeztek