A Quaestor csoport vezetői több mint 70 millió forintot költöttek különféle ezoterikus szolgáltatásokra – derült ki a Híradó 2018. márciusi riportjából. Az ügyészség szerint a cégcsoport, amelynek vezetőit milliárdos családdal és sikkasztással vádolják, természetfeletti erők beavatkozásától várta az üzlet fellendülését. Az ezoterikus szolgáltatásokért 2009 és 2013 között több alkalommal fizettek, 72 millió forintnak megfelelő dollárt utaltak át egy indiai cégnek. Ezekről fiktív számlákat állítottak ki, amelyek tanácsadásról és ügynöki tevékenységről szóltak. A 2015-ben bedőlt brókercég 150 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív kötvényeket. Több mint 30 ezer embernek ragadt bent a pénze.

Az extraprofitadót megúszták a befektetési vállalkozások, pedig ezek a cégek voltak azok, amelyeknél igazán beütött a háború után az extraprofit. A forgalom megnőtt, a spekulánsokat a tranzakciós illeték sem tartotta vissza, és maguk a brókerek is ügyesen tették meg tétjeiket a piacokon – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Idén márciusban a Nemzeti Bank felfüggeszti több brókercég, közöttük a Hungária működését is. Majd kiderül, hogy nem csak magánemberek, hanem több önkormányzat is milliárdokat helyezett el ezeknél a cégeknél. Majd az derül ki, hogy van önkormányzat, amely pénzének egy része megvan ugyan, de mégsem tud hozzájutni, s van olyan önkormányzat is, amely pénzének jó része lényegében bóvlikötvényekben áll, illetve nem lehet visszakövetelni.

Meglehet éves költségvetésének felét. Brókercég összeomlik. Önkormányzat pénzének nagyobb része eltűnik. A befektetett pénz másik része elvben megvan, kifizetését törvény írja elő, de önkormányzat mégsem jut hozzá. Tehát türelmetlen. Vendégeink közül ketten érintettek.

Mégis visszaköveteli a pénzt a Quaestor felszámolója azoktól, akik közvetlenül a brókercég bedőlése előtt vették ki a befektetéseiket. Másfél hete még azt mondták, elállnak a perektől, miután a bíróság elnapolta az egyik, egy 77 éves asszony ellen indított keresetüket. A felszámoló viszont továbbra sem viszi bíróságra a Külügyminisztérium-ügyét, pedig a tárca cége 3,8 milliárdot kapott vissza közvetlenül a Quaestor csődje előtt. Az Együtt azt közölte, ha a felszámoló nem, ők beperlik a Nemzeti Kereskedőházat.

410 millió forintot bukott el a Földművelésügyi Minisztérium cége a Hungária Értékpapír Zrt. felfüggesztése miatt. Lázár János ma jelentette be, hogy a Külügyminisztériumon cégén kívül a Földművelésügyi minisztérium Tartalékgazdálkodási Intézete is egy, a botrányokban érintett brókercégnél tartotta a pénzét.

Minden tökéletesnek tűnt: a cégcsoport vezetője ott van a 100 leggazdagabb magyar között, hatalmas villában él, befolyásos emberekkel mutatkozik, bejárása van a Parlamentbe, az állammal is üzletel, focicsapata is van. Aztán egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy ami épült, kártyavár: 150 milliárd forint tűnhetett el szőrén-szálán. A Quaestor-sztori minden idők legnagyobb magyar pénzügyi botránya, politikai szálakkal, börtönviselt új vezérigazgatóval és elkeseredett kisbefektetőkkel. Serdült Szilvia és Boros Kriszta mutatja be a Quaestor-birodalom emelkedését és bukását.

Az egyetlen éjszaka alatt elkészült nemzetgazdasági miniszteri jelentés alapján döntött úgy Orbán Viktor, hogy minden kormányzati pénzt ki kell venni a brókercégekből- ezt Giró-Szász András mondta az RTL Híradónak. Szerinte a kormányfő egyszerűen rosszul emlékezett arra, hogy honnan tudott meg bizonyos információkat, ezért nem stimmeltek a dátumok.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló szervezet, tulajdonosa nincs, tagjai bankok és más pénzügyi cégek, összesen 63-an. A BEVA dolga egyszerűsítve az, hogy a befektetőket legfeljebb 6 millió forint összegben kártalanítsa. Kálmán-Pikó Istvánnak egy hete járt le valamivel több, mint hatmillió forintnyi Quaestor-kötvénye, de eddig sem pénzt, sem értesítést nem kapott. Dr. Farkas Péterrel, a BEVA ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Bedőlt három brókercég és négy bank, volt-van-lesz ismeretlen számú letartóztatás és nem található ismeretlen mennyiségű, vélhetően több százmilliárd forint. Hogyan lehetséges, hogy a csalásokat nem lehetett előbb kideríteni?

Alacsonyan repülnek a brókercégek és velük mostanában már naponta a tíz- és százmilliárdok. S minél többet megtudunk róluk, annál kevésbé értjük a történteket. Mennyiben más egy banki alapkezelő, mint egy brókercég. És:hogyan kellett csalni, könyvelni úgy, hogy a napi nyilvántartást vezető központi elszámoló cég, a KELER ne vegye észre, hogy mi folyik itt.